szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A szuperkönnyű és nagyszilárdságú aerogél új, a NASA által kikísérletezett variánsnál is nagyobb teherbírású változatát fedezték fel a Debreceni Egyetem munkatársai.

A porok, porózus anyagok és felületek vizsgálata számos, a környezetvédelem és az orvosbiológia területén alkalmazható felfedezéshez vezethet el - mutatott rá a Debreceni Egyetem augusztus végén megrendezett nemzetközi konferenciája.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a nagyon kicsi, vagyis nanoméretű anyagok tüdőbe kerülve lehetnek akár olyan veszélyesek is, mint az azbeszt, de a kozmetikai titánoxid is halált okozhat nanoméretben. A konferencia szenzációjául azonban a Debreceni Egyetem felfedezése, a szuperkönnyű és nagyszilárdságú aerogél új, a NASA által kikísérletezett variánsnál is nagyobb teherbírású változata szolgált.

Augusztus 27-29. között zajlott a Debreceni Egyetemen a PORANAL nemzetközi konferencia, amely porok, porózus anyagok és felületek analitikai kémiájának a környezetvédelmi és orvosbiológiai jelentőségét mutatta be. A hazai résztvevők mellett spanyol, angol, francia és belga kutatók is érkeztek a nemzetközi konferenciára, ahol nagy számban vettek részt a Debreceni Egyetem vegyész szakos doktoranduszai is.

A konferencia fő érdekességét a szuperkönnyű és nagy teherbíró képességű anyagok, az ún. szilika alapú aerogélek előállításáról szóló előadás adta. A Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszék docense, Lázár István bemutatta a levegőnél alig nehezebb, általa előállított aerogélt, ami amellett, hogy átlátszó, éghetetlen, és kiváló hőszigetelő anyag, a saját súlyának több mint 3700-szorosát elbírja.

„Az aerogéleket többek között a repülőgépek és az űrhajók hővédelménél használják, az első példányokat a NASA fejlesztette ki. Az általunk kifejlesztett debreceni aerogél háromszor nagyobb terhelést is elvisel, mint az eredetileg a NASA által bemutatott példány, így ebben a tekintetben nem hivatalos világrekordernek számíthat” - magyarázta Lázár doktor.

A konferencián a levegő portartalmát vizsgáló aktuális kutatásokat is megismerhették a résztvevők, többek között Debrecen levegőanalízisét is bemutatták, amiből kiderült, hogy a porok mennyisége és minősége napszaktól és évszaktól egyaránt függ, illetve megállapították, hogy Debrecen a kevéssé porterhelt városok közé tartozik. Az Antwerpeni Egyetem környezettudósa, René Van Grieken pedig arról tartott előadást, hogy a levegő portartalmát vizsgálva tudták megakadályozni Bellini Madonna című festményének színelváltozását. Szó esett a nanotechnológia hasznos hatásai mellett annak káros tulajdonságairól is.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!