"Az agy lenyűgöző szerkezet, könnyedén feldolgozza és integrálja, egységbe szervezi a különböző érzékszervekből áramló ellentmondásos információkat. A külvilágból származó érzékletek alapján megteremti a tér, az idő és a tárgyak fogalmát, és bonyolult összefüggésrendszerbe ágyazza ezeket" - mondta Dharmendra Modha projektvezető. "A mostani számítógépek meg sem közelítik az emberi agy képességeit."

A cél egy olyan elektronikus rendszer kifejlesztése, amelynek áramkörei az agyműködés mechanizmusa alapján dolgoznak. Az agyszövet minden egyes négyzetcentiméterén 10 milliárd idegsejt és idegsejt-kapcsolódási pont van. A technikai fejlődés Modha szerint most jutott el odáig, hogy ez reprodukálható.

A munkában számítógép-szakértők és az idegrendszert kutató tudósok vesznek részt, akik a szuperszámítógépekkel, illetve az egyszerűbb agyfelépítésű állatokkal végzett biológiai kísérletek eredményeit próbálják meg ötvözni.

A szuperszámítógépek képesek utánozni apró emlősök agyműködését. Modha egyik tavalyi kísérletében például egy egér agyát szimulálták az IBM-féle BlueGene géppel. A biológusok az állati idegrendszerről felhalmozott tudást viszik a projektbe. "Most jön az igazi kihívás. Az a feladat, hogy mindezt átültessük a valóságba, a nanotechnológiába, és valódi elektromos készüléket alkossunk" - mondta Dharmendra Modha.

Az eddigi kutatások során bizonyos feladatok megoldására képes mesterséges idegi hálózatokat hoztak létre. A Darpa-IBM projekt ehhez képest gyökeres szemléletmódbeli fordulatot jelent. "A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok kutatásában mostanáig a probléma kijelölése volt az első lépés, és azután következett a megoldáshoz vezető út, az algoritmus feltárása. Mi 180 fokos fordulatot veszünk: első az algoritmus, második a feladat" - mondta Modha.

A távlati cél egy olyan rendszer kidolgozása, amelynek az intelligenciája felér egy macskáéval. A problémamegoldó képességet előtérbe helyező megközelítés révén azonban olyan eszközök is készülhetnek az IBM tudósa szerint, amelyek végtelen számú alkalmazást tesznek lehetővé. Az agyműködést modellező mesterséges szerkezet kötöttségek nélkül, szabadon szívhatja magába a külvilág információit, amelyeket elemez, elraktároz a memóriájába, és egy napon talán magától megpróbál megoldani egy problémát az emberi gondolkodást idéző módon - áll a brit BBC News honlapján megjelent beszámolóban.