szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Lengyel régészek úgy vélik, hogy az észak-lengyelországi, pomerániai vajdaságbeli Kwidzyn székesegyháza kriptájának három sírja a Német Lovagrend egykori nagymestereinek földi maradványait rejti; a feltárások vezetője szerint valószínűleg a hajdani teuton lovagok Európában egyedüliként fennmaradt sírjai ezek.

Ezt a területet - benne a középkorban Marienwerdernek nevezett erődöt, a mai Kwidzynt - több mint 600 évvel ezelőtt a kereszténységet a pogány poroszok között tűzzel-vassal terjesztő Német Lovagrend, a középkori Európa egyik legbefolyásosabb szerzetesrendje igazgatta. Mint Bogumil Wisniewski, az ásatásokat irányító lengyel régész közölte, a DNS-próbák arra utalnak, hogy a három sír három egykori nagymester - Werner von Orseln, Ludolf König és Heinrich von Plauen - földi maradványait rejti. "95-96 százalékban meg vagyunk győződve, hogy ők azok" - mondta Wisniewski.

A három nagymestert - von Orseln 1324-1330, König 1342-1345, míg von Plauen 1410-1413 között állt a lovagrend élén - bizonyos történészek "elátkozottnak" nevezik. Von Orselnt az egyik öccse ölte meg, König a korabeli tanúk szerint mentális betegség áldozata lett, míg von Plauen börtönben végezte, ahová saját rendtársai csukták.

A 2007-ben felfedezett sírok rendkívül egyszerűek. "Ne felejtsük el, hogy a teuton lovagok szerzetesek voltak. Ezért olyan szerények ezek a sírok, nincs bennük semmilyen lovagi páncél, semmilyen ékszer" - mondta a régész.

Ezzel szemben a fakoporsóban elhelyezett tetemeket selyemszövetbe öltöztették - ezek némelyikét arannyal díszítették -, vagyis olyan kelmébe, amely a középkorban csak a legmagasabb rangú személyiségeket illetett meg, ami megint csak azt bizonyítja, hogy a sírokban az egykori nagymesterek pihennek. A DNS-tesztek megerősítették, hogy a halottak életkora megfelel a nagymesterek életkorának. Von Plauen esetében a DNS-teszt azt is kimutatta, hogy a nagymester alultápláltságban szenvedett, amire magyarázatot ad, hogy élete utolsó tíz évét börtönben töltötte.

Wisniewski szerint több más bizonyíték is a régészek elmélete mellett szól: így a székesegyház falán látható freskók, amelyek a három nagymestert ábrázolják, valamint történelmi dokumentumok, melyek szerint von Orselnt és Königet ebben a katedrálisban temették el. A Német Lovagrend a XVI. század elejéig uralkodott a területen.

Wojciech Weryk, a lengyel város fejlesztési és promóciós koordinátora közölte, hogy a maradványokat visszahelyezik a kriptába, egy olyan különleges üveglap alá, amelyen keresztül a látogatók megtekinthetik azokat. "Olyan értékes történelmi lelet ez, amelyet meg kell mutatnunk" - magyarázta.

A Német Lovagrendet 1190-ben alapították, hogy segítse a német zarándokokat a Szentföldön. Később katonai renddé vált, melynek tagjai hagyományosan fehér köpenyt viseltek, mellükön fehér kereszttel. Lengyelországba Mazóviai Konrád herceg hívta be őket 1226-ban, hogy támogassák őt a pogányok elleni harcában. A lovagok megvetették lábukat a poroszoktól és lívektől meghódított területeken, uralmuk alá hajtva a Balti-tenger partvidékét, a mai Lengyelország északi részét. Az önállósult és a lengyel királyságra időközben súlyos veszélyt jelentő lovagrendre végül megsemmisítő csapást mértek az egyesült lengyel-litván seregek a grünwaldi (tannenbergi) ütközetben, 1410-ben.

A teuton lovagok, akik kiváló katonák és építőmesterek voltak, az akkori Európa egyik legkorszerűbb államát hozták létre olyan városokkal, mint Malbork, Torun vagy Königsberg (a mai Kalinyingrad). A XVI. században szekularizálódott egykori lovagi állam később Poroszország, majd a Német Birodalom részeként élt tovább, míg el nem tűnt végleg a második világháború következményeként.
Kwidzynben a lovagok a térség egyik legszebb gótikus katedrálisát építették fel, és püspöki székhelyet hoztak létre.

A teuton lovagok még ma is szerencsét hoznak a 40 ezer lakosú városkának: a három sír révén a turistaútvonalakon kívül fekvő Kwidzyn odavonzhatja a látogatókat. "Kellemes meglepetés és esély számunkra" - fogalmazott Andrzej Krzysztofiak, a város polgármestere, miközben bemutatta "az elátkozott nagymesterekről" szóló könyvet.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Tudományos szenzációra bukkantak magyar régészek Szíriában

Az utolsó ítéletet ábrázoló, tudományos szenzációnak számító freskóra bukkantak magyar régészek a szíriai Margat johannita várának feltárása során. Az ásatás több más szempontból is átrajzolja a keresztes lovagokról alkotott általános képet - derült ki a régészeti expedíció eredményeiről a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) hétfőn tartott sajtótájékoztatón.

Vélemény

Régészeti világszenzáció: 3000 éves intelem héberül

Az utóbbi napok régészeti világszenzációja egy izraeli ásatáson talált cserépdarab, amelyen 3000 évvel ezelött héber nyelven öt sort vetett kerámiára egy akkor élt izraeli. Legalábbis ezt állítja a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, az ásatásokat vezető Joszef Garfinkel professzor. Ha sikerül bebizonyítania, hogy ebben az időben már fejlett írásbeliség volt a júdai hegyekben, akkor Saul Dávid és Salamon korának bibliai történetei kikerülhetnek a legendák birodalmából, jelentősen megnő az Ószövetség értéke, mint történeti forrás. A régészprofesszort Jeruzsálemben kérdeztük.