szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Génjeink is közrejátszhatnak népszerűségünkben - állítják amerikai kutatók egy nagyszabású ikerkutatás alapján.

Brad Pitt amerikai színész.
Gének kérdése a népszerűség?
© AP
Nicholas Christakis, a Harvard Egyetem kutatója a University of San Diego két tudósával - Christopher Dawes-szal és James Fowlerral közösen 1110 tinédzserkorú ikerpárt vont be a vizsgálatokba. A kutatók olyan népszerűségi mutatókat értékeltek, hogy hányan tekintették barátjuknak az adott személyt. A tudósokat az is érdekelte, hogy valaki a társaság középpontjában igyekszik-e lenni, vagy szerényen meghúzódik a csoport szélén.

Mint kiderült, több hasonlóság mutatkozott az egypetéjű ikerpárok társasági helyzetében, mint a kétpetéjűekében. Ez viszont az örökletes komponens szerepére utal, hiszen míg az egypetéjű ikerpárok esetében teljes a genetikai azonosság, a kétpetéjűeknél a hasonlatosság semmivel sem nagyobb, mint a "közönséges" testvérek esetében - mutattak rá a kutatók, akik eredményeikről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS (Proceedings of  the National Academy of Sciences) legújabb számában számoltak be.

Mint hangsúlyozták, az emberek bonyolult társadalmi kapcsolatrendszere jelentős mértékben a génektől függ.

"Vélhetően a természetes kiválasztódás nemcsak abban játszott szerepet, hogy valakinek a szervezete ellenáll-e a náthának vagy sem, hanem abban is, hogy kikkel kerül kapcsolatba" - emelte ki James Fowler.

A kutatók véleménye szerint evolúciós tényezők játszhattak közre abban, hogy valaki a társaság középpontja kíván lenni, avagy marginális pozícióban van. Egy súlyos járvány esetén jobbak a túlélési esélyei annak, aki a közösség perifériáján van, mivel gyérebb kapcsolatrendszere kevésbé teszi ki a fertőzésnek. Ugyanakkor éhínség idején a központi pozíció a kifizetődőbb, hiszen az egyén így több életbevágóan fontos információhoz juthat az esetleges élelemforrásokról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Génhiba teszi a maratoni futót

Ha az egereknek hiányzik egy bizonyos izomgénjük, akkor átlagos rágcsálókból kitartó maratoni futókká változnak. A heidelbergi egyetemi klinika vizsgálatai kimutatták, hogy a génhiba következtében nem termelődött a kalszarcin 2 nevű fehérje - ezáltal pedig sokkal kitartóbbak lettek az állatok.

MTI Tech

Génjeink emlékeznek a túl sok cukorra

Az emberi gének két hétig is emlékeznek egy nagyobb cukoradagra, a hosszasan rosszul megválasztott étrend pedig tartósan megváltoztatja a gének működését - állítják ausztrál kutatók.

Plázs

Emberi géntérkép: ki ismerheti meg titkainkat?

Kinek van joga megismerni az ember legbensőbb titkát, a génjeit? Mit kezd az emberiség az újonnan szerzett tudással? Készen állunk-e arra, hogy a tudománytól kapott hatalommal megfelelően bánjunk? Többek között ezek a kérdések vetődnek fel azután, hogy ma már bárki – potom 25-30 millió forintnak megfelelő összegért – tanulmányozhatja saját géntérképét.