Az apró állatkák modern változatai is extra nagy spermiummal rendelkeznek, ám mégsem akkorával, mint 100 millió éves őseik - közölték német tudósok a Science tudományos magazin legfrissebb számában.

A kutatók nem magát a spermiumot vizsgálták, hanem egy megkövült héjmaradványt. Ennek alapján állapították meg, hogy az állat szaporító szerve testmérete egyharmadát tette ki, a hím spermiuma pedig legalább olyan hosszú volt, mint egész teste. A vizsgált nőnemű kagylósrák (Harbinia micropapillosa) éppen "szex" után pusztulhatott el, és a kutatók szerint telve volt spermiummal.

"Sikeres evolúciós szaporodási stratégiának tűnik, noha mindkét nem számára nagy ára van, hiszen sok energiát kell befektetni az ilyen nagy spermiumok előállításába és hordozásába is" - mondta a Renate Matzke-Karasz kutatásvezető, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem munkatársa.

Az egy-két milliméteres kagylósrákon kívül a tanulmány szerint a muslicák is extra nagyságú spermiummal bírnak. A néhány milliméteres gyümölcslégy feltekeredett spermiuma 6 centiméter hosszú is lehet, ez olyan arány, mintha embernél 40 méter hosszú lenne a spermium.

Az állatvilágban a fajok egy része nagy számú, ám a testméretéhez képest kicsi spermiumot termel, míg másik része a kevesebb, ám nagy méretű spermiumot választotta az evolúciós versenyben.

Matzke-Karasz és munkatársai egy új képalkotó technikát - a szinkrotronban előállítható háromdimenziós holotomográfiát - használtak, hogy megalkossák az ősmaradvány virtuális képét, amelyben az állatka szervei is látszottak.