A BBC értesülései szerint az elmúlt 11 évben nem figyelhettünk meg jelentősebb változást a Föld klímáját tekintve. Ez főleg annak fényében érdekes, hogy egyrészt az időjárási modellekből nem erre lehetett következtetni, másrészt, hogy az emberiség szén-dioxid-kibocsátása – a felmelegedés legfőbb okának tartott tényező – tovább növekedett.

A klímaváltozással kapcsolatban magukat szkeptikusnak vallók szerint ez várható volt, ugyanis a Föld hőmérséklete ciklikusan változik. De vajon van-e erre tudományos bizonyíték?

A XX. század elején például gyors ütemben melegedett a Föld klímája. A szkeptikusok szerint ez a Nap energiája miatt volt, amely egyébként a bolygó hőjének 98 százalékáért felelős. Ám az ezzel kapcsolatos kutatások szerint a Föld klímaváltozásának nincs köze a Nap aktivitásához.

A tudósok egyszerű módszert választottak: fogták az elmúlt 3-4 évtized adatait a Nap energialeadásával és a kozmikus sugárzás mennyiségével kapcsolatban és összevetették azt az átlagos felszíni hőmérséklettel.

„Kizárható, hogy az elmúlt 20-40 év melegedését a Nap működése okozta” – magyarázta a BBC-nek adott interjújában Piers Forster, a Leeds University munkatársa, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi paneljének (IPCC) egyik szakértője.

Az elmúlt években nem volt annyira meleg, mint 1998-ban - a jéghegyek ettől függetlenül olvadnak © AP

Névrokona, a hosszú távú időjárási előrejelzésekkel foglalkozó Weatheraction kutatója, Piers Corbyn azonban másként látja. Véleménye szerint a Napból érkező nagy energiájú részecskék nagyobb mértékben befolyásolják időjárásunkat, mint korábban feltételezték. Nemrégiben tett felfedezéseiről a hónap végén számol majd be a nemzetközi tudományos életnek, egy londoni konferencián.

Szintén fontos szerepe van a Föld klímájának alakításában az óceánoknak, amelyek a bolygó „hőtárolóiként” működnek. Don Easterbrook professzor, a Western Washington University kutatója szerint az óceánok és a globális hőmérsékletváltozások szorosan összefüggenek. A hatalmas víztömeg – a kutató szerint – ciklikusan hűl le és melegszik fel. Ennek egyik leglátványosabb megjelenési formája a Csendes-óceán váltakozása, amelyet Pacific Decadal Oscillationnek (PDO) neveznek.

A nyolcvanas-kilencvenes években ez a ciklus melegedőben volt, s a globális hőmérsékleti átlagot is felfelé tolta. Az utóbbi években azonban hűlni kezdett és ez megfigyelhető a klímán is. Ezek a ciklusok körülbelül 30 évig tartanak, ez lehet a magyarázata az 1945-1977 között mért globális lehűlésnek, amely egybeesett a Csendes-óceáni hőmérséklet-csökkenéssel.

„A PDO most épp hűti a bolygót, ez az előttünk álló mintegy három évtizedre nézve lehet lényeges” – magyarázta Easterbrook.

A globális felmelegedéssel szemben szkeptikus vélemények szerint ez a felfedezés megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltat rá, hogy végig igazuk volt.

A klímaváltozás koncepcióját elismerők azonban saját tudományos eredményeiket hozzák példaként. A brit meteorológiai hivatal közleménye szerint például a jövőbeni klímamodellek már figyelembe veszik a Nap és az óceán ciklikus változásait is. A kutatók szerint a hőmérséklet sohasem egyenletesen növekedett, s a jövőben is megfigyelhető majd a melegedés lassulása, sőt, akár ideiglenesen le is hűlhet a bolygó. Ami kulcsfontosságú, az a globális hőmérsékleti átlag hosszútávú trendje, s ez a brit hivatal szerint egyértelműen emelkedik.

A brit meteorológiai kutatások szerint a melegedés tehát a jövőben is folytatódik, ráadásul gyorsan és intenzíven. A Met Office szerint a 2010-2015 közti időszakban várhatóan az idő felében melegebb lesz, mint a jelenlegi legforróbb évben (1998).

A szkeptikusok szerint ez legközelebb 2030-ban következhet be, ugyanis a Nap és az óceán ciklusai addig a lehűlés irányába mutatnak.