Erősít az új Office, vetélytársat kaphat a Street View
A Microsoft legnagyobb technikai konferenciájának berlini állomásán jártunk: megláttuk, miként ad riposztot az új Office a Google Apps és Wave adta ötletekre, megnéztük egy középvezető szemével, miért jó "cloudba menni", és figyelemmel kísérhettük az év egyik legkellemetlenebbül levezérelt bevezetőjét is.
A több ezernyi geeket egy fedél alá hozó konferenciák töretlen, megalomán pszichológiával működnek, ez pedig az első nap délutánjára rakott keynote-on - bevezetőn -látszik meg igazán. A megnyitóról nem maradhatnak el a Microsoft evangelistáiból porondmesterré avanzsált ön- és közhergelő showmanek, akik tízről - pontosabban hétről - számoltatják vissza a tömeget. A Messe Süd huszonötös számú hangárjában összegyűlt több ezer szakmabeliből hármat a színpadon elhelyezett masszázsszékekbe invitálnak, valamint sört és pálmalevélutánzattal integető lányokat ajánlanak fel nekik, hogy jobban átérezzék az új Windows-termékek adta professzionális könnyedséget - amilyen nagy csinnadrattával hívják fel a rendszergazdák új generációját, ugyanannyira megunt színpadelemként tolják ki őket egy óvatlan pillanatban.
Stephen Elop |
A körítés szomorú, de a malőrtől eltekintve a keynote-on hangsúlyozott újdonságok kifejezetten izgalmasnak tűnnek - az ütőkártyának szánt Office 2010 új szolgáltatásaival, azon belül is az Exchange és a Sharepoint új lehetőségeivel az első nap során több külön előadás is részletesen foglalkozott. Egyértelműen látható, hogy a szoftveróriás a Google Apps és a Wave által jelentett fenyegetésre - a webre helyezett munkafelületre és a több ember által együtt végzett munkára - reagál, ám ezeket inkább az irodai környezetben kívánja bevezetni, az otthoni felhasználók kevesebb újdonsággal boldogulhatnak majd.
Az új Outlook univerzális levelesládává alakul át (a techszleng ezt Unified Communicationsnek nevezi), aminek révén hangposta-üzeneteinket egy megbeszélés alatt szövegként olvashatjuk el akár mobilunkról is, emellett pedig sms-eket is küldhetünk és fogadhatunk onnan/oda egyaránt. Mindez csak akkor működik, ha a cégen belül működik egy úgynevezett Office Communications Server. Ahhoz pedig egy Exchange 2010 Servernek is kell futnia a cégnél, hogy úgynevezett mail tipeket, azaz apró segédleteket kapjunk, amikből rájöhetünk, mennyire nem figyelünk főnökeink szerint a minket körülvevő világra. Leheletnyi figyelmeztetést kapunk, ha egy levelezőlistára küldenénk üzenetet, és ezzel több ezer embert szólítanánk meg vagy éppenséggel nem anyacégünk egyik alkalmazottjának írnánk levelet. Mindezek mellett céges alkalmazottaknál a program figyeli, ha valaki éppen szabadságra ment, és a neki szánt levél elküldése előtt figyelmeztet: az illető házon kívül van, próbáljuk meg másként elérni. A Gmail-felhasználók már jó ideje ismerhetik a levelek láncba (vagy threadbe) kötött elrendezését, az Outlook erre csak most képes ugyanúgy, ahogyan az ignore-ra is: ha "kikapcsoljuk" magunkat egy beszélgetésből, annak előzményeit és folytatásait egyszerre törli ládánkból a program. Jó ötlet viszont a Clean conversation, amivel egy hosszas, sok részletet újraidéző levelezés duplikált részeit törölhetjük, így folyamatos, értelmesen olvasható szöveget kapunk.
Az Excel újdonságai |
A táblázatkezelőben megjelentek a sparkline-ok, az egyetlen cellában megjelentethető minigrafikonok, illetve a pivot táblák használatát egyszerűsítő slicerek, amelyekkel a táblák adatait tudjuk szűrni és átmozgatni. |
Az Office-csomag talán legnagyobb újdonsága mégis az, hogy - hasonlóan a Google vagy a Zoho megoldásaihoz - a programokból webes változatokat is piacra dob: a Word, Excel és Powerpoint hamarosan már böngészőben is fut majd, azonos felhasználói felülettel, bár a teljes verziónál kevesebb szolgáltatással - ebből ingyenes, reklámokkal kompenzált változat is érkezik majd.
Játszhatunk a konferenciákon buzzword bingo-t, veti fel a cloudról szóló előadásának kezdetén Simon Guest, a Microsoft technikai stratégája: fogjunk egy papírt és kezdjünk el buzgón rovátkolni, amikor meghallunk egy divatos kifejezést. A cloud computing sok rovátkát ér egy ilyen papíron - kellően felkapott, újszerű, mégsem értik még sokan. Ha Joe-t, egy vállalat projektmenedzserét megkérik, "tegye át a céget a cloudba", akkor a levegő kifújása után először meg kell értenie a terminológiát, meg kell vizsgálnia, milyen alkalmazásoknak van egyáltalán értelme a cloudban, majd meg kell vizsgálnia a program anyagi, biztonsági és egyéb faktorait is.
A cloud alapjait ma reggeli írásában részletezi Bőgel György, aki a szolgáltatási modellek mellett a felhő-technológia gazdasági és technológiai tényezőire is kitér. Érdemes átgondolnunk, említi Guest, hogy milyen alkalmazásokat emelnénk át: a hostolt, illetve sokfelhasználós rendszerek mellett a nagy számításigényűek is odakerülhetnek, amelyek komplex számítási műveleteiket több gép között oszthatják így le, illetve azokat, amelyeknek tárhelye exponenciálisan növekedhet - ilyen lehet az előadó extrém példájában (ld. később) említett streaming tartalomszolgáltatás is.
A lámpát is méri, ha kell |
2010-ben már kipróbálhatják az amerikai és kanadai felhasználók a Microsoft Home-ot, amellyel nyomon követhetjük lakásunk, illetve a benne lévő egyes eszközök energiafogyasztását. Kérdéses azonban, mondja Andreas Berthold-van der Molen, a Microsoft német fejlesztője, hogy mennyire alakíthatóak ki a fogyasztókban és viselkedésükben hosszú távú változások. Mindezt Európában egy német fejlesztés, a Yello Strom Sparzähler segítheti majd elő: ez a fogyasztásmérőket egy kommunikációs modullal egészíti ki, amely negyedóránként TCP/IP-kapcsolaton kommunikál a közműszolgáltatóval, illetve a Yello Strom szervereivel - az összegyűjtött adatokat pedig a weben nézhetjük meg. |
Meg kell gondolnunk azt is, hogy milyen új alkalmazást akarunk a cloudban futtatni. Ha a példánkban szereplő Joe úgy véli, hogy a neten először ő streamelhet Blu-ray minőségű filmeket, akkor az egyik alapvető hibára mutat rá: a sávszélesség sosincs ingyen. Egy netrádió (64kbps) havi 21GB forgalmat hoz, ha napi 24 órán keresztül hallgatjuk egy hónapig. Ha ugyanennyi ideig nézünk YouTube-videókat, az már 166GB forgalom, DVD-minőségű filmeknél pedig 1296GB elhasznált sávszélességről beszélünk. A példában egy gigabájt tárhely 15 centbe, a sávszélesség gigabájtja meg 17 centbe kerül, ami egészen addig hangzik szimpatikusan, amíg nem kezdünk el utánaszámolni: egy fizetős YouTube-streamelésnél egy felhasználónak 28 dollár 22 centet kéne fizetnie egy hónapban, a DVD-minőségű filmek streamelésénél havi 220 dollárt, a Blu-Ray minőségű filmek esetében viszont már havi 1937 dollárt kellene minden egyes felhasználónak elvesztegetnie. A Fortune egy nemrégi cikke szerint iparági szakértők úgy vélik, a YouTube naponta egymillió dollárt költ csak a videomegosztó sávszélességére - a Veoh emiatt is blokkolta afrikai, ázsiai, latin-amerikai és kelet-európai felhasználói elől szolgáltatását.
Hol vagyunk, mit akarunk? |
Megtudhattuk egy fejlesztői előadáson azt is, hogy IP-címből, GPS-adatokból vagy bázisállomásoktól megismerhető fizikai hollétünk - ez nem volt kifejezetten új információ, ám Maarten Struys azt is megsúgta: a Windows Mobile-ra fejlesztett lokatív, azaz a felhasználó fizikai helyzetét kihasználó programok egy nem dokumentált lehetőség révén akár a Google Maps-től is beszerezhették a felhasználó pozícióját: a keresőóriás viszonylag hamar le is tiltotta ezt a lehetőséget. |