szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Microsoft legnagyobb technikai konferenciájának berlini állomásán jártunk: megláttuk, miként ad riposztot az új Office a Google Apps és Wave adta ötletekre, megnéztük egy középvezető szemével, miért jó "cloudba menni", és figyelemmel kísérhettük az év egyik legkellemetlenebbül levezérelt bevezetőjét is.

A berlini nagy fal ledöntésének huszadik évfordulójával szándékosan esett egybe a TechEd Europe rendezvénye: a számítástechnikai óriás legnagyobb tech-konferenciájának európai állomását hiába szervezték meg több éven át Barcelonában, óriási ziccert hagyott volna ki, ha nem az egész Európát felpezsdítő eseményre "szervezi rá" az eseményt, árulják el nekünk a cég alkalmazottai egy cigarettaszünet idején. Az ötnapos konferencián a cég termékeit és megoldásait használó üzleti partnerek és fejlesztők találkoznak informális és formális programokon - idén 600-nál is több előadás, bemutató és interaktív "tanóra" oszlik el 19 témakörben a virtualizációtól és a zöld IT-tól kezdve biztonságtechnikáig, adatbáziskezelésig vagy éppen a cloud computingig.

A több ezernyi geeket egy fedél alá hozó konferenciák töretlen, megalomán pszichológiával működnek, ez pedig az első nap délutánjára rakott keynote-on  - bevezetőn -látszik meg igazán. A megnyitóról nem maradhatnak el a Microsoft evangelistáiból porondmesterré avanzsált ön- és közhergelő showmanek, akik tízről - pontosabban hétről - számoltatják vissza a tömeget. A Messe Süd huszonötös számú hangárjában összegyűlt több ezer szakmabeliből hármat a színpadon elhelyezett masszázsszékekbe invitálnak, valamint sört és pálmalevélutánzattal integető lányokat ajánlanak fel nekik, hogy jobban átérezzék az új Windows-termékek adta professzionális könnyedséget - amilyen nagy csinnadrattával hívják fel a rendszergazdák új generációját, ugyanannyira megunt színpadelemként tolják ki őket egy óvatlan pillanatban.

Stephen Elop
A hiba ott válik igazán szembeötlővé, amikor a főként fejlesztőkből álló, kódban gondolkodó hallgatóságnak Stephen Elop, a Microsoft üzleti divíziójának elnöke nekiszögezi a gazdasági válságból is előnyt építő, mindent betonba döngölő új hatékonyság koncepciót, a the new efficiency-t. Mindezt humorosnak szánt reklámfilmekkel is alátámasztja, amelyekből megtudhatjuk: a túlsúlyosnak, kopaszodónak és szemüvegesnek beállított rendszergazdák arról álmodoznak, hogy kollégáik igazából szeretik őket, az irodai meglepetésbuli csúcsa az, amikor a tortát saját arcukon kenik végig, hétvégén meghibásodott szerverek javítása helyett embernagyságú rókákkal szeretnének labdázni és fagylaltozni egy réten, a biztonságtechnika örök ellensége pedig egy epilepsziás nindzsa, aki oda rúg, ahol éppen van levegő. A meghökkent közönség itt kezd el kivándorolni a teremből, tucathosszú fürtökben, amit még az sem fékez meg, hogy megtudhatjuk, mitől lesz jó az új Exchange Server.

A körítés szomorú, de a malőrtől eltekintve a keynote-on hangsúlyozott újdonságok kifejezetten izgalmasnak tűnnek - az ütőkártyának szánt Office 2010 új szolgáltatásaival, azon belül is az Exchange és a Sharepoint új lehetőségeivel az első nap során több külön előadás is részletesen foglalkozott. Egyértelműen látható, hogy a szoftveróriás a Google Apps és a Wave által jelentett fenyegetésre - a webre helyezett munkafelületre és a több ember által együtt végzett munkára - reagál, ám ezeket inkább az irodai környezetben kívánja bevezetni, az otthoni felhasználók kevesebb újdonsággal boldogulhatnak majd.

Az új Outlook univerzális levelesládává alakul át (a techszleng ezt Unified Communicationsnek nevezi), aminek révén hangposta-üzeneteinket egy megbeszélés alatt szövegként olvashatjuk el akár mobilunkról is, emellett pedig sms-eket is küldhetünk és fogadhatunk onnan/oda egyaránt. Mindez csak akkor működik, ha a cégen belül működik egy úgynevezett Office Communications Server. Ahhoz pedig egy Exchange 2010 Servernek is kell futnia a cégnél, hogy úgynevezett mail tipeket, azaz apró segédleteket kapjunk, amikből rájöhetünk, mennyire nem figyelünk főnökeink szerint a minket körülvevő világra. Leheletnyi figyelmeztetést kapunk, ha egy levelezőlistára küldenénk üzenetet, és ezzel több ezer embert szólítanánk meg vagy éppenséggel nem anyacégünk egyik alkalmazottjának írnánk levelet. Mindezek mellett céges alkalmazottaknál a program figyeli, ha valaki éppen szabadságra ment, és a neki szánt levél elküldése előtt figyelmeztet: az illető házon kívül van, próbáljuk meg másként elérni. A Gmail-felhasználók már jó ideje ismerhetik a levelek láncba (vagy threadbe) kötött elrendezését, az Outlook erre csak most képes ugyanúgy, ahogyan az ignore-ra is: ha "kikapcsoljuk" magunkat egy beszélgetésből, annak előzményeit és folytatásait egyszerre törli ládánkból a program. Jó ötlet viszont a Clean conversation, amivel egy hosszas, sok részletet újraidéző levelezés duplikált részeit törölhetjük, így folyamatos, értelmesen olvasható szöveget kapunk.
 

Az Excel újdonságai
 A táblázatkezelőben megjelentek a sparkline-ok, az egyetlen cellában megjelentethető minigrafikonok, illetve a pivot táblák használatát egyszerűsítő slicerek, amelyekkel a táblák adatait tudjuk szűrni és átmozgatni.
Eltűnik a zavaróan méretes Office-gomb a bal felső sarokból, vehetjük majd észre az új Wordben és Excelben, helyette egy kisebb gombot kapunk, amellyel az egyes dokumentumok beállítási lehetőségeihez juthatunk el. Jelenleg is minden Office-elem részét képezi a Ribbon, amit viszont már mi állíthatunk össze kedvünkre - az Outlookban elhelyezett Quick Steps funkcióban gyakorlatilag ezzel fűzhetünk utasításokat hosszú láncba. Az új programcsomag nagy előnyeként hangsúlyozták a szimultán szerkesztést is: egy időben többen is dolgozhatunk egy dokumentumon, láthatjuk, hogy az egyes kollégák éppen milyen szövegrészeken dolgoznak, így nem tudunk keresztbe szerkeszteni. Lehetőségünk nyílik majd viszonylag egyszerű képszerkesztésre is: a Photoshophoz vagy GIMPhez hasonlóan tehetünk szűrőket a képekre, távolíthatjuk el a hátterüket vagy éppen tehetünk rájuk tükröződést vagy árnyékolást is. Mindannyiunkkal előfordult már, hogy különböző weboldalakról másoltunk be egy Word-dokumentumba szöveget, majd hangosan szállt a szitokszó, mert öt különböző formátumú szövegrészletet kaptunk, amikből egy sem olvasható, de nem is szépek együtt - ezt a frusztrációt enyhíti a Paste preview, amivel előre láthatjuk, hogyan néz majd ki a másolás eredménye, illetve egymáshoz is hangolhatjuk a különböző formátumú szövegeket.

Az Office-csomag talán legnagyobb újdonsága mégis az, hogy - hasonlóan a Google vagy a Zoho megoldásaihoz - a programokból webes változatokat is piacra dob: a Word, Excel és Powerpoint hamarosan már böngészőben is fut majd, azonos felhasználói felülettel, bár a teljes verziónál kevesebb szolgáltatással - ebből ingyenes, reklámokkal kompenzált változat is érkezik majd.

Cloud és a többiek (Oldaltörés)

Játszhatunk a konferenciákon buzzword bingo-t, veti fel a cloudról szóló előadásának kezdetén Simon Guest, a Microsoft technikai stratégája: fogjunk egy papírt és kezdjünk el buzgón rovátkolni, amikor meghallunk egy divatos kifejezést. A cloud computing sok rovátkát ér egy ilyen papíron - kellően felkapott, újszerű, mégsem értik még sokan. Ha Joe-t, egy vállalat projektmenedzserét megkérik, "tegye át a céget a cloudba", akkor a levegő kifújása után először meg kell értenie a terminológiát, meg kell vizsgálnia, milyen alkalmazásoknak van egyáltalán értelme a cloudban, majd meg kell vizsgálnia a program anyagi, biztonsági és egyéb faktorait is.

A cloud alapjait ma reggeli írásában részletezi Bőgel György, aki a szolgáltatási modellek mellett a felhő-technológia gazdasági és technológiai tényezőire is kitér. Érdemes átgondolnunk, említi Guest, hogy milyen alkalmazásokat emelnénk át: a hostolt, illetve sokfelhasználós rendszerek mellett a nagy számításigényűek is odakerülhetnek, amelyek komplex számítási műveleteiket több gép között oszthatják így le, illetve azokat, amelyeknek tárhelye exponenciálisan növekedhet - ilyen lehet az előadó extrém példájában (ld. később) említett streaming tartalomszolgáltatás is.

A lámpát is méri, ha kell
2010-ben már kipróbálhatják az amerikai és kanadai felhasználók a Microsoft Home-ot, amellyel nyomon követhetjük lakásunk, illetve a benne lévő egyes eszközök energiafogyasztását. Kérdéses azonban, mondja Andreas Berthold-van der Molen, a Microsoft német fejlesztője, hogy mennyire alakíthatóak ki a fogyasztókban és viselkedésükben hosszú távú változások. Mindezt Európában egy német fejlesztés, a Yello Strom Sparzähler segítheti majd elő: ez a fogyasztásmérőket egy kommunikációs modullal egészíti ki, amely negyedóránként TCP/IP-kapcsolaton kommunikál a közműszolgáltatóval, illetve a Yello Strom szervereivel - az összegyűjtött adatokat pedig a weben nézhetjük meg.
Ami az adatközpontokat illeti, egy-egy központ akár tizenegyszer is nagyobb lehet egy focipályánál, ennyi gép esetén pedig a szabályok is megváltoznak. Az egyik szám, amire az üzemeltetők kifejezetten figyelnek, az MTBF (mean time between failure), azaz a meghibásodások közti átlagos időtartam. Egy átlagos gyártó átlagos lemezének MTBF-értéke egymillió óra körül van, ez pedig azt jelenti, hogy egy lemez átlagosan 114 évente hibásodik meg. Akinek volt már laptopja, az is tudja, hogy ez nem így van, a tesztelés során egyébként is csak 30 napos tesztidőszakon át hagynak futni 1500 disket, mondja Guest. Ha utánaszámolunk, 20 ezer gépes adatközpont esetén napi 2-3 is elromolhat, úgyhogy nem ritka a szerverrackek vagy a teljes szerverkonténerek cseréje sem. A hatékonysággal és egy rendszer "zöldségével" kapcsolatban Guest a PUE (power usage effectiveness), azaz a hasznos energiafogyasztásra utaló számot vázolja fel: ha példának okáért egy tipikus vállalati adatközpont PUE-je 2, az azt jelenti, hogy minden watt teljesítményre még további egy wattot kell számolnunk a hűtés vagy az energiatovábbítás miatt. Az egyre szigorodó szabályozási rendszer miatt 5-15 éven belül kifejezetten hangsúlyossá válhat egy adatközpont PUE-száma.

Meg kell gondolnunk azt is, hogy milyen új alkalmazást akarunk a cloudban futtatni. Ha a példánkban szereplő Joe úgy véli, hogy a neten először ő streamelhet Blu-ray minőségű filmeket, akkor az egyik alapvető hibára mutat rá: a sávszélesség sosincs ingyen. Egy netrádió (64kbps) havi 21GB forgalmat hoz, ha napi 24 órán keresztül hallgatjuk egy hónapig. Ha ugyanennyi ideig nézünk YouTube-videókat, az már 166GB forgalom, DVD-minőségű filmeknél pedig 1296GB elhasznált sávszélességről beszélünk. A példában egy gigabájt tárhely 15 centbe, a sávszélesség gigabájtja meg 17 centbe kerül, ami egészen addig hangzik szimpatikusan, amíg nem kezdünk el utánaszámolni: egy fizetős YouTube-streamelésnél egy felhasználónak 28 dollár 22 centet kéne fizetnie egy hónapban, a DVD-minőségű filmek streamelésénél havi 220 dollárt, a Blu-Ray minőségű filmek esetében viszont már havi 1937 dollárt kellene minden egyes felhasználónak elvesztegetnie. A Fortune egy nemrégi cikke szerint iparági szakértők úgy vélik, a YouTube naponta egymillió dollárt költ csak a videomegosztó sávszélességére - a Veoh emiatt is blokkolta afrikai, ázsiai, latin-amerikai és kelet-európai felhasználói elől szolgáltatását.

Hol vagyunk, mit akarunk?
Megtudhattuk egy fejlesztői előadáson azt is, hogy IP-címből, GPS-adatokból vagy bázisállomásoktól megismerhető fizikai hollétünk - ez nem volt kifejezetten új információ, ám Maarten Struys azt is megsúgta: a Windows Mobile-ra fejlesztett lokatív, azaz a felhasználó fizikai helyzetét kihasználó programok egy nem dokumentált lehetőség révén akár a Google Maps-től is beszerezhették a felhasználó pozícióját: a keresőóriás viszonylag hamar le is tiltotta ezt a lehetőséget.
A Wave és az Apps betámadása után mi jöhet még? A Google Mapsen is van mit szorongatni, derül ki Johannes Kebeck előadásából, aki az új, Silverlighttal megtámogatott Bing Maps lehetőségeit mutatja be. Beépíthetjük weboldalunkba a térképet, megoszthatjuk, illetve akár - nem túl meglepő módon - új rétegeket húzhatunk rá, a londoni térképen megnézhettük a szövevényes metrórendszert, illetve a Messe felülnézeti térképére ráhúzhattuk az épület alaprajzát is. A saját rétegeket nem helyezhetjük el az izometrikus térképnézetre, amely a műholdas felvételeknél elevenebb, élőbb képet ad - ezekhez a nyersanyagot egy öt kamerával felszerelt repülőről rögzítik. Ha sétautat kérünk két pont között, és úgy döntünk, utunk közben szeretnénk egy harmadik pontot is érinteni, egyszerűen arrébbhúzhatjuk az utat a harmadik pontra, a Bing Maps pedig dinamikusan újratervezi az útvonalat. Nagy tetszést aratott az a funkció is, amivel egy GPS-adatokkal tagelt videót tudunk hozzákötni a térképekhez - így azt is látjuk, hogy pontosan hol is jártunk, a technológiát pedig vitorlás- vagy biciklisutakhoz egyaránt fel tudjuk használni, ha csak a legegyszerűbb felhasználási lehetőségekben gondolkodunk. Az újságírók egyöntetű kérdésére, miszerint lesz-e a Microsoftnak a Street View-t megszorongató szolgáltatása, Kebeck azt felelte: már 2006-ban volt hasonló technológiájuk, és, bár nem adhat ki pontos információt, a közeljövőben nagy meglepetéssel szolgálhat mindenkinek, aki ezt a kérdést tette fel neki.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!