A poloskák hímjei nem tudják megkülönböztetni a nőstényeket és saját nembeli társaikat, ezért szinte válogatás nélkül másznak rá a többi hímre is. Ezzel csak egy probléma van: hegyes, szúrós nemi szervükkel megbökve a másikat, komoly sérüléseket okoznak. A nőstényeket védi egy páncél, illetve egy olyan "szerkezet", ami a hímtagot a "megfelelő helyre" vezeti. A hímeknek viszont nincs ilyen "alkalmatosságuk", így védtelen hasukat szurkálják össze társaik. Ez sokszor halálos is lehet.

A hímek védekezésül ezért egy nemi hormont, feromont bocsátanak ki, hogy jelezzék társuknak: rossz helyen "járnak". Ryne ezt a jelenséget használta ki: blokkolta a mirigyet, amely a hormont kiválasztja. Azt tapasztalta, hogy azokat a poloskákákat, amik nem tudtak feromont kibocsátani, ugyanannyiszor próbálták "megszúrni", mint a feromonos hímeket. A különbség tehát nem ebben volt, hanem abban, hogy a feromont kibocsátó egyedeket rövidebb ideig szúrták meg társaik, és kevesebb sérülést szenvedtek.

Mindez szakrétők szerint akár forradalmasíthatja is a poloskairtást, hiszen egyszerűen blokkolni kell a mirigyet, és akkor a polsokák egymást irthatják ki.