Eddig úgy hitték, hogy a sejtek nőstény, illetve hím voltát hormonok határozzák meg. Ez történik az emlősökben, az embert is beleértve, és ez vezet a másodlagos nemi jellegek kialakulásához, például a férfiak arcszőrzetéhez vagy a nők melleihez.

Az Edinburghi Egyetem és a Roslin Intézet kutatói azonban arra a felismerésre jutottak, hogy a madarak sejtjeinek nincs szükségük a hormonális programozásra. Ehelyett örökletesen hím- vagy nősténysejtek, és ez akkor is megmarad, ha véletlenül egy csirkében keverednek össze –írják a kutatók a Nature című folyóiratban a BBC hírportál ismertetése szerint (www.bbc.co.uk).

Ez esetben a szakszóval gynandromorphnak nevezett csirke két felén teljesen különbözik a tollazat színe, a testfelépítés és az izmok szerkezete. Sőt a fejen található bőrlebernyegekre és a sarkantyúkra is kihat a sejtek keveredése: egy madár kakasfelén nagyobbak lesznek, mint a tyúkfelén.

A kutatást vezető Michael Clinton, a Roslin Intézet munkatársa elmagyarázta, először úgy hitték, hogy mutáció érinti a test egyik felét, és az egyedek nem félig nőstények, félig hímek. A felismerés, hogy mégis azok, mutatja, hogy e tekintetben a madarak igencsak különböznek az emlősöktől.

Az újonnan szerzett ismeretek segíthetnek a madarak fejlődésének jobb megértésében, sőt az eredmények a baromfiipar számára is kecsegtetők lehetnek. Ugyanis ha a nőstény- és a hímidentitás közötti különbségek nyilvánvalóvá és érthetővé válnak, akár olyan nőstény egyedeket is elő lehetne állítani, amelyek a hímek növekedési üteme szerint fejlődnek. Ez pedig növelné a termelékenységet és az élelmiszerbiztonságot.

A kutatók véleménye szerint, ha ennek a tulajdonságnak a maradványai – mintegy örökölve a közös őstől, a hüllőktől – megtalálhatók az emberben is, esetleg választ lehet kapni az emberi egészség régóta fennálló kérdéseire. Például, hogy miért élnek tovább a nők, mint a férfiak, vagy hogy miért érint több férfit a szívroham.