A vasárnapi országgyűlési választás miatti kampánycsend az összes helyi és országos terjesztésű, írott vagy elektronikus médiumra érvényes. Ebbe bele kell értenünk a közösségi oldalakat, az iwiw-et, a Facebookot vagy a Twittert is.

Tóth Zoltán, az Európai Választási Szakértők Szövetségének elnöke a hvg.hu érdeklődésére elmondta: különbséget kell tennünk a különböző közösségi oldalak között aszerint, mennyire zárt hálózatról van szó. Minél egyértelműbben zárt egy rendszer, annál inkább magánjellegűnek lehet tekinteni, minél nyitottabb, annál kevésbé privátnak.

Különbség a nyílt és zárt rendszerek között

Zártabb rendszer például az iwiw, ahol nem elég, ha valaki regisztrál, egy már aktív tag meghívójával lehet csak csatlakozni a közösséghez. Itt az adott hálózat belső szabályzata a mérvadó – mondja a választási szakértő. Az iwiw felhasználási feltételek pontjában ugyanakkor politikával kapcsolatban csak annyi található, hogy tilos a „rasszista, mások vallását, nemzeti, nemzetiségi, szexuális vagy politikai és világnézeti hovatartozását gyalázó, sértő kifejezés és magatartás”. Más kérdés, hogy ki mennyire képes kulturáltan viselkedni, hiszen a törvény nem csak a jogszabályban él, hanem erkölcsi, politikai kultúránk része is.

Egészen más a helyzet, ha a közösséghez bárki csatlakozhat pusztán a saját döntése alapján – meghívó nélkül, regisztrációval – mutat rá Tóth Zoltán. A nyitott rendszerű oldalakon, ha nincs más feltétel, csak a regisztráció, akkor a jogszabály vonatkozik a felhasználóra, azaz be kell a kampánycsendet tartania. Arra is vonatkozik a szabály, ha nem közösségi hálóról van szó, hanem valaki a saját levelező listájára küld ki agitáló maileket. Ez esetben is élnek a jogszabályi kötöttségek, nem csak helytelen és kulturálatlan így viselkedni.

Mit jelent ez pontosan? Amennyiben a választásokkal kapcsolatban bárki közszolgálati jellegű üzenetet küld, nem pedig párt mellett vagy ellen szóló üzenetet, azzal nem vét az előírások ellen – teszi hozzá az Európai Választási Szakértők Szövetségének elnöke. Ilyen például a „Menjetek el szavazni!” szöveg. Ezt úgy értékelik, mint egy személy közlését, aki elkötelezett a demokrácia mellett, és tudja, hogy a választópolgár erkölcsi kötelessége a választás. Tilos viszont valamely párt mellett vagy ellen szavazásra felszólítani, vagy népszerűsíteni a párt programját.

A Facebooknak egymillió magyar tagja van, a Twitteren jelenleg naponta 50 millió üzenetet küldenek ki (ennek persze csak nagyon kicsi része magyar), az iwiw 4,2 millió regisztrált tagot számlál – értő apparátus kellene ennek ellenőrzésére és okos szoftverek. A választási szervek hivatalból nem ellenőrzik a közösségi oldalakon zajló üzenetváltásokat, feljelentés esetén viszont el kell hogy járjanak. A túlbuzgó pártaktivistákat a párt belső szabályrendszerének kell tehát kordában tartaniuk.

A legenyhébb szankció következménye „csupán” a társadalom rosszallása, miután a választási bizottság megállapítja a törvénysértés tényét és nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos döntését. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy valaki eredményesen befolyásolta a választás kimenetelét a törvénysértő tevékenységével, akár a választás eredményét is megsemmisíthetik. Ez történt például, amikor a főváros egyik kerületében egy időközi polgármesteri választás ideje alatt a volt polgármester kampányfilmjét adta a helyi tévé. Az viszont nem igazán reális, hogy valaki szombaton kiküld nyolcmillió emailt, és ezzel bizonyíthatóan befolyásolja a választás eredményét – véli a szakember –, legfőképpen azért, mert valószínűleg 7 900 000-et ebből soha senki el nem olvas.

Sokakban felmerülhet az a kérdés is, vajon a kampánycsend megsértése-e, ha a pártok saját oldalain kinn maradnak a hirdetések. Tóth Zoltán álláspontja szerint nem az. A választópolgár aktivitását igényli, hogy valaki a pártok honlapjait nézegesse. Önmagukban nem céloznak meg egyetlen polgárt sem, az egyén részéről kell aktivitás, hogy ő szombat-vasárnap megnézze a pártok honlapjait.

Kampánytevékenységet folytatni tilos

A választási eljárási törvény értelmében a kampánycsend szombaton 0 órakor kezdődik és a szavazóhelyiségek bezárásáig, vagyis vasárnap este 7 óráig tart, ezen időszak alatt kampánytevékenységet folytatni tilos. A törvény úgy rendelkezik, hogy "a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása". Így például tilos a választók szervezett szállítása a szavazásra, vagy étel-ital adása számukra.

Nem ellenőrzik, de bejelentésre eljárnak

Tilos továbbá pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. Kampánycsend-sértésnek számít az is, ha a tiltott tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt, akkor is, ha a törvénysértőt nem találják meg. A választási bizottságok így megállapíthatják a kampánycsend-sértés tényét abban az esetben is, ha az elkövető személye ismeretlen marad.

A kampánycsend intézményét többször megtámadták az Alkotmánybíróságnál

A testület 2002-ben hozott határozatában úgy fogalmazott: a kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. Mint fogalmaztak, a kampánycsendre vonatkozó 43 órás korlátozás csak a választási kampány időtartamának elenyésző töredékére vonatkozik, ami a célhoz képest arányosnak tekinthető.