Az egyik felmérés arra keresett választ, hogy milyen mértékben használják a vállalatok külső kommunikációjuk során a közösségi (social networking) eszközöket, míg a másik a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató közepes és nagyvállalatok körében vizsgálta a közösségi hálók mintájára épülő céges együttműködés előnyeit, illetve a sikeres csoportmunka kihívásait.
A kutatási eredmények egyértelműen arra utaltak, hogy erősödik a közösségi eszközök használata az üzleti életben. Ezt támasztja alá, hogy
• A közösségi médiumok közül a megkérdezett szervezetek háromnegyede használja a közösségi hálózatokat.
• A közösségi hálók a marketing, a kommunikáció, a HR és az ügyfélszolgálat területén a vállalati eszköztár szerves részévé váltak. E területek felelősei felismerték a „párbeszédes” kommunikáció előnyeit az „egyirányú” kommunikációval szemben.
• A közösségi hálózatok mintájára a cégek olyan, üzleti szintű együttműködési technológiák bevezetését tervezik, amelyek ugyanolyan egyszerűen használhatók, gyorsak és széles körben elfogadottak, mint a legnépszerűbb közösségi hálók.

Az informatikai döntéshozók az üzleti hatékonyság javítása érdekében fektetnének be az együttműködési technológiákba. A megkérdezett informatikai döntéshozók és a végfelhasználók 96 százaléka tisztában van azzal, hogy az együttműködési technológiák hozzájárulnak a jövőbeli üzleti sikerekhez. Különösen igaz ez a beszállítói láncok esetében, ahol nemcsak a szervezeten belüli, hanem a céges határokon átívelő kommunikáció és együttműködés is döntő jelentőségű.
Számos informatikai döntéshozó említette, hogy a következő évben növelni fogja az együttműködési és csoportmunka-technológiákra szánt kiadások összegét, a videokonferenciát, a webes konferenciát és az IP-telefóniát említve legfontosabb fejlesztési területként. A megkérdezett informatikai döntéshozók 77 százaléka a csoportmunka-eszközökre fordított beruházások növekedésére számít 2010-ben, ezen belül 56 százalékuk 10 százaléknál nagyobb növekedéssel számol.
A közösségi hálók vállalati használatához persze megfelelő szabályozás és az IT bevonása szükséges. A kutatásban résztvevő vállatok közül csupán minden hetedik számolt be arról, hogy formális folyamatokkal szabályozzák a közösségi eszközök üzleti használatát, ami azt jelzi, hogy a szervezetek vagy nem ismerik fel ezen eszközök vállalaton belüli használatának potenciális kockázatát, vagy nem foglalkoznak vele. Csak minden ötödik válaszadó jelezte a közösségi hálózati technológiák vállalaton belüli használatára vonatkozó házirendek alkalmazását. A kutatásba bevont szervezeteknél a közösségi hálózatok szabályozása jellemzően több döntéshozót érint, mint a hagyományos vállalati területek, mert még nem határozták meg egyértelműen, kihez tartozik a külső közösségi média használatára irányuló stratégia. Csak minden tízedik válaszadó számolt be arról, hogy az informatikát közvetlenül bevonják a kifele irányuló közösségi hálózati tevékenységekbe. Bár az informatikai részleg jellemzően nem első számú döntéshozóként jelenik meg, a válaszadók felismerték, hogy a lehető legjobb eredmény elérése érdekében a meglévő üzleti folyamatokhoz kell igazítani a közösségi média eszközeit.