Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA és az Európai Űrhivatal (ESA) közös vállalkozását eredetileg 1983-ra tervezték, ám a feladat a vártnál sokkal bonyolultabbnak bizonyult.

A dátum nélküli felvételen a NASA által húsz éve, 1990. április 24-én felbocsátott Hubble-űrteleszkóp egyik képe a Carina Nebula kaotikus csillagködről

MTI/AP/NASA

A teleszkóp Edmond Hubble amerikai csillagász nevét viseli. A kutató a XX. század első felében a világegyetem legtávolabbi vidékeit vizsgálva kimutatta, hogy az univerzum folyamatosan tágul. A szakemberek azt remélték, hogy a Hubble teleszkóp felvételei révén közelebb juthatnak a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.

A földfelszíntől 569 kilométer magasságban, orbitális pályán mozgó űrtávcső óránként 28 ezer kilométeres sebességgel 97 perc alatt kerüli meg bolygónkat. A kétmilliárd dolláros költséggel előállított, henger formájú szerkezet tömege 11,1 tonna, hossza 13,2 méter, legnagyobb átmérője 4,3 méter, így mérete nagyjából egy nagyobb iskolabusznak felel meg. Energiaellátását napelemek fedezik, működési elve megegyezik a Cassegrain francia tudós által még a XVII. században tervezett optikai rendszerével, amely egy 2,4 méter átmérőjű parabolikus főtükröt és egy 0,3 méter átmérőjű hiperbolikus segédtükröt használ.

A Hubble magasan az atmoszféra felett dolgozik, a légkör nem zavarja az észlelésben, így akár ötvenszer gyengébb fényű objektumokról is képes felvételeket készíteni, mint a földi távcsövek. Az általa küldött képek bepillantást engednek a világűr eddig ismeretlen mélységeibe, például egymást valósággal felfaló galaxisok látványos ütközéseibe, újabb csillaghalmazok születésébe.

Az űrteleszkóp időnként karbantartási munkákra szorul, amelyeket - egyedülálló módon - az asztronautáknak az űrben kell elvégezniük. 1993 és 2002 között négy karbantartó missziót bonyolítottak le, az ötödiket biztonsági okokból kellett elhalasztani a Columbia űrrepülőgép 2003-ban bekövetkezett tragédiája, az űrprogram időleges felfüggesztése miatt.

A szünet miatt veszélybe került a Hubble további létezése, ami hatalmas felháborodást váltott ki a világ csillagásztársadalmából. A NASA nyomásuknak engedve felülvizsgálta döntését, és 2009-re engedélyezett egy utolsó javítást, amelyet tavaly május 24-én sikeresen végre is hajtottak. Az Atlantis űrrepülőgép legénysége új televíziós kamerákat és fényképezőgépeket, napelemeket és giroszkópokat szerelt fel, és megjavította az űreszköz egyik kameráját is. Ezzel a Hubble küldetése jelentősen meghosszabbodott, várhatóan egészen 2014-ig üzemelhet majd.

Utóda a James Webb űrteleszkóp lesz, amelynek főtükre már 6,5 méteres, üzembe helyezése pedig 4,5 milliárd dollárba (csaknem 843,7 milliárd forintba) kerül majd. A Hubble hetente 120 gigabyte-nak megfelelő tudományos adatot továbbít, ez könyvek formájában több mint egy kilométer hosszan sorakozna a könyvespolcon. "Pályafutása" során mintegy 750 ezer fényképet küldött haza, igaz, az öregedés jelei egyre inkább kiütköznek már rajta.