szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Új szarkofág építését kezdték meg a világ egyik legnagyobb nukleáris katasztrófájának színhelyén, a csernobili atomerőműben.

A mintegy 258x150 méteres, hangár formájú betonkoporsó azért vált szükségessé, mert a szerencsétlenség sújtotta 4. blokk fölé nem sokkal a baleset után épített szarkofág már megrepedezett, és már nem biztonságos. Az építkezésre kiírt pályázatot a francia Novarka konszern nyerte meg 2007-ben, a költségeket 1,35 milliárd dollárra becsülik,  a szarkofág öt év alatt készül el. A munkálatokat nemzetközi forrásokból finanszírozzák, amelyeket az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fog össze.

Érdekesség, hogy a hatalmas, 39 ezer négyzetméter alapterületű építményt a tulajdonképpeni helyszíntől mintegy 200 méternyire szerelik össze, hogy ezzel is védjék a munkásokat a sugárzástól. A kész szarkofágot azután különleges berendezések segítségével síneken a végleges helyére gördítik,  rögzítik, majd két végét falakkal zárják le. 

Az Ukrajnában, a fehérorosz határ közelében lévő csernobili atomerőmű 4. reaktora 1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.  Akkoriban nagy késéssel azt tették közzé, hogy egy javítás utáni újraindításnál követtek el hibát az illetékesek, de az okokat a tudósok azóta is vitatják. 

Vitatott az áldozatok száma is: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 56 közvetlen áldozatot tart nyilván: 47 munkást és 9 gyermeket, akik pajzsmirigyrákban haltak meg; valamint úgy becsüli, hogy mintegy 4000 ember hal majd meg összesen a balesettel kapcsolatos betegségekben. Ennél sokszorosan borúlátóbb értékelések is megjelentek azonban. 

A katasztrófa következtében radioaktív szennyeződés hullott a Szovjetunió nyugati és Európa számos más részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek el, mintegy 200 000 embert kellett kitelepíteni. A hatalmas tisztogatási munkálatok ellenére még az idei nyári erdőtüzeknél is külön figyelmet kellett fordítani a környék erdeire, mert attól kellett tartani, hogy esetleges nagyobb tüzek esetén tovább szóródhat a nukleáris szennyezés.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

A Google lenyomta a NASA műholdját Csernobil felett

A NASA egyik műholdja által Csernobilról készített, nagyfelbontású képen jól látható a reaktor környéke, illetve a 12 kilométer hosszúságú mesterséges tó. A Google térképén azonban még a közeli város azóta szimbólummá vált sárga óriáskereke is megfigyelhető.

hvg.hu Tech

Háromszáz évig tarthat még Csernobil

Több mint húsz év után is meglepetésekkel szolgál a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, írja a Wired. Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a környezeti hatásokat vizsgáló tudósok egyöntetűen azt állítják: jóval többet kell várni erre, mint gondoltuk. A radioaktív cézium ugyanis mégsem tűnik el olyan gyorsan a természetből, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

hvg.hu Napi merítés

24 évvel Csernobil után

Az atomrobbanásról elhíresült ukrán városnak valaha több mint 50 ezer lakosa volt. Az 1986. április 27-én történt baleset óta minden lakos elhagyta Csernobilt - olvasható a Szláv Virtus blogon.

hvg.hu Tech

Rájöttek a csernobili növények titkára

Szlovák kutatók felfedezték, hogy milyen mechanizmusok teszik lehetővé a növények számára az életet a Csernobilt övező sugárfertőzött területen.

hvg.hu Plázs

24 éve történt: 300 év múlva felejthetjük el Csernobilt?

Több mint húsz év után is meglepetésekkel szolgál a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. Hiába tervezi a csernobili zóna betelepítését az ukrán kormány, a környezeti hatásokat vizsgáló tudósok egyöntetűen azt állítják: jóval többet kell várni erre, mint gondoltuk. Ugyanakkor a szörnyű baleset egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, sőt, az ellentmondásos adatok között igen nehéz kiigazodni.