"A McDonald's több mint hárommillió rajongóból álló követői tábort tudott kialakítani a Facebookon, ehhez nem is kellett túl sokat tennie" - mondta előadásában a zavarbaejtően fiatal, 23 éves kora ellenére közel egy évtizedes szakmai múltat a háta mögött tudó Jan Rezab, a közösségi oldal felhasználói aktivitásának mérésére szakosodott Facebakers.com oldal vezetője az Internet Hungary konferenciáján tartott előadásában. "Mindössze egy-két bejegyzéssel ezt néhány százezerrel növelték is néhány hónap alatt. A számok nem rosszak, de vegyük figyelembe, egy globális étteremláncról van szó. Hasonlítsuk ezt össze a Monster nevű energiaitalt gyártó céggel, amely rendkívül gyakran írt ki újabb és újabb üzeneteket Facebook-oldalára. Mindössze néhány hónap alatt utolérte, sőt, jócskán lepipálta a globális óriást (cikkünk írásának pillanatában az energiaitalnak több mint ötmillió rajongója volt a közösségi oldalon). Vagyis, a megfelelő aktivitással jelentősen növelhető egy-egy márka vagy rajongói oldal ismertsége."

Rezab egy prágai rádióállomás példáján bemutatta azt a jelenséget is, amely akár előadásának mottójául is szolgálhatott volna, miszerint: a lokális az új globális. A közösségi média szakértője szerint ugyanis sokkal hatékonyabb, ha kisebb és térben is jóval szűkebb réteget céloznak meg a kommunikációs szakemberek a közösségi hálózatokon. A Rezab által bemutatott prágai rádióállomás ugyanis nem egyszerűen egy Facebook-oldalt hozott létre a csatorna reklámozására, hanem külön oldalakat indítottak el a különböző rétegekhez szóló műsorok számára. Az eredmény önmagáért beszél: a mintegy 900 ezer hallgatót elérő rádióadónak összesen mintegy 400 ezer rajongója van a Facebookon, vagyis csaknem hallgatóságuk felével közvetlen, interaktív kapcsolatban állnak.

"A szakemberek között megoszlanak a vélemények, hogy a keresők, a keresőoptimalizálás, vagy a közösségi oldalak segítségével lehet-e több embert elérni" - mondta a hvg.hu-nak Oravecz Gábor, az eMission Search Engine Marketing menedzsere. "Én nem gondolom, hogy az egyik előbbre való lenne a másiknál, sőt, az igazán hatékony elérés érdekében szerintem a két megközelítést egyszerre, egymást kiegészítve, támogatva kell alkalmazni. Természetesen nagyban függ attól, hogy milyen tartalmat, terméket, vagy szolgáltatást szeretnénk népszerűsíteni."

"A legfőbb probléma, hogy még egy igen új, rendkívül gyorsan változó területről van szó, ezért nincs kellő mennyiségű esettanulmány és statisztika, amelyből le lehetne szűrni, hogy melyik a legmegbízhatóbb módszer" - tette hozzá Gergely Kata a Mindshare digitális menedzsere. "Ennek ellenére szerintem kijelenthetjük, hogy a közösségi média hatása - legalábbis üzleti szempontból - egyelőre nem annyira jelentős, mint amennyire a kommunikációval és marketinggel foglalkozó szakemberek szeretik gondolni. A felhasználók pedig sokszor nem úgy viselkednek, ahogy feltételezik róluk: ők felhasználják az online szolgáltatásokat, kedvük és igényeik szerint, és ennél több nem nagyon érdekli őket. Tőlünk nyugatabbra persze jóval előrébb tartanak és az ottani kutatási anyagok is jóval részletesebbek."

Tudatos keresők, kihasználatlan okostelefonok

"A magyar fogyasztókkal, magyar internetezőkkel kapcsolatban azonban elmondható, hogy még nem annyira tudatosak, mint a fejlettebb országokban élők" - tette hozzá Oravecz Gábor. "Erre nagyon jó példa a keresőmotorok használata: míg például egy brit akár 5-10 kulcsszót is beír egy keresésnél, magyarok esetében átlagosan 2-3 szóról beszélhetünk."
"Jóval bizalmatlanabbak is a magyar felhasználók, legyen szó például online vásárlásról, de a közösségi oldalak használatáról" - mondta Gergely Kata. "Ráadásul igen nehezen adaptálódnak, elég csak arra gondolni, mi történik, ha mondjuk a Facebookon átalakítják a felhasználói felületet: valószínűleg igen rövid időn belül alakul egy csoport, amelyik követelni fogja, hogy állítsák vissza a korábbi állapotot. De vehetünk egy másik példát: egy nemrégiben elvégzett felmérés során a válaszadók 40 százaléka mondta, hogy a következő mobiltelefonja már egy nagyobb tudású okostelefon lesz. Ennek ellenére sokan nem használják ki az ilyen fejlett készülékekben rejlő lehetőségeket, van aki egy iPhone-nal is csak telefonál és sms üzeneteket küldözget."

A két szakember egyetértett abban, hogy a felhasználói szokásoknak még sokat kell finomodnia, hogy nálunk is a külföldi piacokra jellemző szolgáltatások vethessék meg a lábukat. Gergely Kata szerint ehhez egyrészt állami szerepvállalásra is szükség lenne, például a digitális írástudatlanság felszámolására, de akár az internet hozzáférések számának növelése szempontjából is.

"A fiataloknál már jóval természetesebben működnek ezek a reflexek, azonban amíg egy brit tinédzser már mobilinternet-hozzáféréssel is ellátott okostelefonnal internetezik, a magyar tinik még sms-eket küldözgetnek, és csak akkor vesznek nagyobb tudású készüléket, ha már keresőképessé váltak" - tette hozzá Oravecz Gábor. "Ez a piaci viszonyokat is igen erősen alakítja: Nagy-Britanniában például az online reklámpiac forgalma 2008-ban már leelőzte a televíziós reklámokét, mivel ott igen nagy számú felhasználót lehet célzottan elérni. Ezzel szemben Magyarországon még az RSS-hírfolyamokat is csak rendkívül kevesen használják."

Nálunk még a banner az úr

"Valóban jelentős eltérések mutatkoznak a hazai és a nemzetközi trendekben" -  mondta Csereklei Zoltán, az Adaptive Media ügyfélkapcsolati igazgatója. "Míg a nemzetközi piacon a keresőhirdetések túlsúlyban vannak az image jellegű megjelenésekkel szemben, addig Magyarországon egyelőre jobban működnek az úgynevezett display típusú hirdetések, gondoljunk például a legtöbb nagy weboldalon megtalálható bannerhirdetésekre vagy akár az online felületeken megjelenő szponzorációkra. Az internetezők ingerküszöbének emelkedésével és a tartalomszolgáltatók, hirdetők, kreatív cégek egyre innovatívabb megközelítésével különleges és hatékony megoldásokat fejleszt ki a piac, amelyek világviszonylatban is visszafoghatják a keresőhirdetések térnyerését."

Csereklei szerint a felhasználók új típusú megközelítéséhez a "webkettes" módszereken keresztül vezet az egyik legjobb út. Példaként említette erre a Windows Live Messenger közösségi alkalmazás üzenetküldő ablakaiban megjelenő interaktív hirdetéseket, amelyek nem egyszerű reklámként, inkább afféle mikro-oldalként működnek, amelyeken keresztül az egyes felhasználók informálódhatnak, vagy akár regisztrálhatnak is az adott cég termékmintáira.

"Körültekintőnek kell lenniük a cégeknek ennél a műfajnál, ugyanis nagyon fontos az, hogy releváns tartalmat, vagyszolgáltatást kínáljunk a felhasználónak, mert ellenkező esetben a kinyíló banner vagy ablak akár bosszanthatja is a felhasználókat" - magyarázta a szakember. "De ha sikerül a kellő egyensúlyt megtalálni, és jó tartalmat, azaz hozzáadott értéket tudunk adni a felhasználónak, akkor szerethető és hatékony kampány lesz belőle. Ma már nemcsak a megjelenések és kattintások számát lehet mérni, hanem különböző interakciós rátákat is. A Messengerben megjelenő hirdetések között felbukkannak olyanok is, amik megoszthatóak és továbbküldhetőek az ismerősök számára, ami így különösen hatékony lehet, mert az ismerős ajánlásával érkező tartalmat sokkal nyitottabb megközelítéssel fogyasztja a címzett. Például ilyen lehet egy gyorsétterem új szendvicse, menüje, egy mozifilm beharangozó spotja, egy banktermék ajánlója, vagy bármi olyasmi, amit az ember egy barátjának szívesen ajánl.”

Csereklei arra is figyelmeztetett, hogy a közösségi hálózatokat egymástól elkülönítve kell kezelni. "Sokan a közösségi oldalak bűvkörében élnek Magyarországon, és a közösségi médiát elsősorban a Facebook-kal azonosítják. Ezt azonban nem szabad ennyire leegyszerűsíteni" - hangsúlyozta a szakember. "A Facebooknak hatalmas felhasználói tábora van, de a bővülés dinamikája már csökkenni látszik. Az Egyesült Államokban tapasztalható az utóbbi időben, hogy sokan azért törlik magukat az oldalról, mert az a tömegesedésével már elvesztette a vonzerejét. Amikor már ott vannak a szomszédok és a rokonok is, nem izgalmas többé. Ezért szerintem nem feltétlenül jó megközelítés, ha csak a Facebookra koncentrálunk, amikor annyi más közösségi hálózat is elérhető az interneten, amelyek sokszor igen specializált, jól körülhatárolható rétegeket tömörítenek, amelyek üzleti szempontból akár hatékonyabbak is lehetnek, mint a teljesen véletlenszerűen összekapcsolódó embercsoportok."