A tudósok szerint újfajta csillagászati objektumokról lehet szó, a felfedezésről a The Astrophysical Journal szakfolyóiratban jelenik meg tanulmány - olvasható a Discovery News hírei között.

A 2008 júniusában felbocsátott Fermi-űrteleszkóp a gamma-sugárzás tartományában térképezi fel a világegyetemet, háromóránként pásztázva az égboltot. Eddig 1500 gammaforrást fedezett fel, ám még soha semmi hasonlót sem észlelt, mint a képződmények, amelyek a Szűz (Virgo) és a Daru (Grus) csillagképek között helyezkednek el, elfoglalva a látható égboltnak több mint a felét.

A Fermi-űrteleszkóp számos gammakitörést felfedezett már

NASA

"Ismét bebizonyosodott, hogy a világűr tele van meglepetésekkel" - mutatott rá Jon Morse, a NASA asztrofizikai igazgatója.

A Tejútrendszer centrumában sorakozó "buborékok" hatalmas, mintegy ötvenezer fényévnyi területet foglalnak el, s a pontosan körülhatárolt szélű struktúrák világosan megkülönböztethetők.

A "buborékokra" utaló jeleket már korábban észlelték röntgen-űrteleszkópok révén, valamint a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás térképein.

"A Fermi-űrteleszkóp felbocsátása előtt is feltételeztük, hogy az égboltnak ezen a részén gammasugárzásnak kell lennie, ám sokkal szerényebb dologra gondoltunk, nem ezekre a gigantikus képződményekre" - magyarázta Doug Finkbeiner, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója.

A csillagászok két lehetséges magyarázattal is szolgálnak a Fermi-féle "buborékokra". Az egyik szerint a galaxis központjában "felfokozott" csillagképződés zajlott. E folyamat következtében rövid életű, masszív csillagok jöttek létre, amelyek nagy energiájú részecskeáramlásokat, "energiaszelet" generáltak.

Doug Finkbeiner szerint viszont beletelik egy "kis" időbe, míg akkora energia akkumulálódik, mint amilyen a "buborékok" belsejében van. A Harvard-Smithsonian asztrofizikusa szerint valószínűbb, hogy a galaxis központjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyuk robbanásának köszönhetik létüket a "buborékok".

Más galaxisokban a csillagászok észleltek olyan jeteket (részecskekilövelléseket), amelyek forrása a fekete lyukak által "behabzsolt" anyag.

Arra nincs bizonyíték, hogy a Tejútrendszer központjában "terpeszkedő" fekete lyuk, amely 400 milliószor masszívabb, mint a Nap, jeteket lövellne ki, ám a csillagászok feltételezése szerint ez nem jelenti, hogy nem is tett ilyet a múltban.

"Nem tehetett volna szert ekkora méretekre, ha nyugodtan 'vegetált' volna, a múltban nyilván voltak nagyszabású anyagbefogási 'hadműveletei'. Az így szerzett anyagból eredő nagyenergiájú részecskéket pedig jetek formájában 'köpte ki'" - magyarázta Doug Finkbeiner, hozzátéve, hogy a "buborékok" lehetnek az első bizonyítékai a Tejútrendszerben történt feketelyuk-robbanásnak.

Simona Murgia amerikai asztrofizikus szerint a struktúrák a galaxisunkban zajló olyan fontos fizikai folyamatokról tanúskodnak, amelyekről a tudósoknak fogalmuk sem volt, annak ellenére, hogy majdnem akkorák, mint a Tejútrendszer, és évmilliók óta létezhetnek.