Negyed évszázada készült Michael Jackson 4D-filmje és a hackerek kiáltványa

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Negyed évszázada jelent meg a tőzsdén egy Microsoft nevű cég, ekkor következett be a Challenger katasztrófája, ekkor dobták piacra az első IBM laptopot és többek között ekkor tették közzé a hackerek számára útmutatást nyújtó kiáltványt is. Lássuk mi történt még 25 éve.

A Networkworld IT-magazin összeállítása szerint többek között negyed évszázada jelent meg az első MS-DOS operációs rendszerre írt számítógépes vírus is. A Brain nevű digitális kártevőt egy pakisztáni számítógépes üzlet tulajdonosai készítették. Az akkor vírus még igen kezdetleges volt, a gépek indításához szükséges boot szektorba a következő üzenetet írta be: „Isten hozott a Dungeon-ban, Brain & Amjads Kft. 1986”. Hatásaként lelassult a gép floppy-meghajtója és a memóriából elérhetetlenné tett 7 kilobyte-ot (ez akkor még igen soknak számított). Basit és Amjad Farooq Alvi, akik a vírust írták, a TIME magazinnak nyilatkozva elmondták, azért hozták létre a kártevőt, hogy megtámadják vele azokat, akik az általuk írt orvosi szoftver kalózmásolatát használják. A két testvér jelenleg az indiai Brain Telecommunication Limited internet-szolgáltató céget üzemelteti.

Hackerek kiáltványa

A Hacker lelkiismerete címen is ismert esszét 1986. január 8-án jelentette meg Loyd Blankenship, a Phrack című elektronikus magazinban. Az írást a hackerkultúra egyik alapkövének tekintik, amely betekintést nyújt a korai számítógépes kalózok lelkivilágába. A kiáltvány szövege szerint a hackerek azért törnek be a különböző rendszerekbe, mert ezt tanulási lehetőségnek tekintik, illetve mert figyelmen kívül hagyják a hagyományos társadalmi korlátokat. A kiáltvány egyfajta iránymutatást kínál a területtel ismerkedők számára, felvázolva a hackelés etikai alapjait, mely szerint a technológia segítségével lehetőségünk nyílik kitágítani a határainkat és hozzájárulni a világ szabadságához.

A Challenger katasztrófa

A NASA 1986. január 28-án történelmi jelentőségű űrsikló-kilövésre készült: a Challenger fedélzetén utazott Christa McAuliffe tanárnő, akit több mint 11 000 jelentkező közül választottak ki a Teacher in Space projektre. A program segítségével az űrsikló program ismertségét szerették volna növelni az amerikai lakosság körében. Azonban a NASA illetékesei figyelmen kívül hagyták a mérnökök figyelmeztetését, hogy a rendkívüli hideg miatt meg kellene fontolni a kilövés elhalasztását. A Challenger az indítást követő 73. másodpercben egyszerűen felrobbant, miután az üzemanyagtartály egyik tömítőgyűrűje megrepedt, majd a rakéta egyszerűen darabokra tört. A hibát a Morton Thiokol nevű cég által kifejlesztett alkatrész hibás tervezése okozta, amellyel a NASA egyébként 1977 óta tisztában volt, de érdemben nem foglalkoztak a problémával. Az utólagos vizsgálatok és meghallgatások során kiderült, hogy a mérnököktől érkező figyelmeztetést a repülésirányítók a rájuk nehezedő nyomás miatt nem jelentették feletteseiknek.

A Challenger űrsikló a tragikus kilövés előtt
©

Steve Jobs létrehozza a Pixart

Az Apple első embere 25 évvel ezelőtt mintegy tízmillió dollárért vásárolta fel a Lucasfilm számítógépes grafikával foglalkozó részlegét, amelyből Pixar néven önálló céget épített. A cég társalapítójaként Ed Catmull működött közre, aki korábban a Lucasfilm divízióvezető alelnökeként egyengette a grafikai munkákkal foglalkozó csoport útját. A stúdió nevéhez olyan kasszasikerek fűződnek, mint a Toy Story, a Némó nyomában, a Szörny Rt., illetve a Wall-E. A Pixart 2006-ban felvásárolta a Walt Disney Company, az Apple-vezér Jobs azonban továbbra is tagja az igazgatótanácsnak.

A Toy Story az első, teljes egészében számítógéppel készült animációs film volt
©

Katasztrófa rázza meg Csernobilt

Negyed évszázada, április 26-án következett be a robbanás a csernobili atomerőmű négyes reaktorában. A katasztrófa következtében 50 ember vesztette életét azonnal, további négyezren pedig a sugárfertőzés miatt haltak meg a tragédiát követő években. A katasztrófa által érintett területekről mintegy 350 000 lakót kellett kiköltöztetni, a sugárzó anyagot a Föld északi féltekéjének számos pontján észlelték. A csernobili atomerőmű utolsó reaktorát ennek ellenére csak 2000-ben állították le.

[[ Oldaltörés (Világkörüli repülés és az első IBM laptop) ]]

Meghackelik az HBO műholdas adását

John MacDougall neve vélhetően kevés ember számára cseng ismerősen, Captain Midnight néven azonban lehet, hogy ismertebb: a műholdas tévékkel kereskedő férfi 1986 április 27-én sikeresen feltörte az HBO sugárzásához használt műholdas jelet, hogy így tiltakozzon a parabolaantennák tulajdonosai számára kiszabott magas díjak ellen. „Jó estét HBO…Captain Midnight köszönt titeket….12,95 dollár havonta?....kizárt!” – így szólt az üzenet, amely négy és fél percig tudta megszakítani az HBO műsorát. Az eset után MacDougall rövid ideig tartó világhírre tett szert, tettéért azonban 5000 dolláros büntetésre és egy év próbaidőre ítélték.

Világkörüli repülés leszállás nélkül

A kaliforniai Edwards Légibázisról emelkedett a levegőbe a Burt Rutan által tervezett Rutan Model 76 Voyager nevű gép, pilótafülkéjében a tervező testvérével, Dickkel és Jeana Yeager berepülő pilótával. Az üveg- és szénszálas anyagból készült, rendkívül könnyű gépbe rendkívüli mennyiségű üzemanyagot lehetett tölteni (a váz tömege mintegy 1020 kilogramm volt, felszállási tömege azonban jóval 4 tonna felett volt), ez tette lehetővé, hogy 9 nap, 3 perc és 44 másodperc alatt sikeresen teljesítse 40 212 kilométeres Föld körüli útját. Ezt a teljesítményt csak a 2007-ben balesetben elhunyt Steve Fossett volt képes megismételni 2005-ben (igaz, az ő gépe már jóval gyorsabb volt, így mindössze 67 óra leforgása alatt tudta teljesíteni a távot).

Több mint 3 tonna üzemanyag fért a Rutan Voyager tankjába
©

Megjelenik az IMAP

Az Internet Message Access Protocol (IMAP) segítségével a levelezőprogramoknak nem kell letöltenie az üzeneteket a távoli szerverekről, a felhasználók így a világ bármely pontjáról képesek hozzáférni a szabványt alkalmazó postafiókjukhoz. Az IMAP-et 1986-ban Mark Crispin a Stanford egyetem egyik programozója fejlesztette ki. Nemzetközi szabványként 1994-ben fogadta el az világháló technológiai szabványaiért felelős testület, az Internet Engineering Task Force (IETF), amelyet szintén 25 évvel ezelőtt, január 16-án alapított Mike Corrigan, a Defense Data Network program vezetője.

Az IBM piacra dobja első laptopját

Az IBM PC Convertible nevű eszköz mai szemmel nézve ugyancsak megmosolyogtató szerkezet. Az 1986-ban bemutatott laptop közel hat kilót nyomott és 2000 dollárba (mai áron 3979 dollár, vagyis több mint 800 000 forint) került. Belsejében egy Intel 80c88 processzor ketyegett 4,77 MHz-es frekvencián (összehasonlításként, a tavaly bemutatott iPhone 4 okostelefon processzora 1GHz-re képes), 256 kilobyte RAM memóriával (bővíthető volt 640 kilobyte-ig), két 3.5 inches lemezmeghajtóval és egy monokróm LCD-kijelzővel. Kezdetlegessége ellenére a nagyobb aktatáska méretű IBM PC Convertible-n már megjelent a mai notebookok néhány jellemzője: képes volt hibernálni magát, így a felhasználónak nem kellett minden egyes alkalommal kikapcsolni a gépet, majd legközelebb újra kivárni a hosszadalmas indítási folyamatot. A helyhiány miatt meglehetősen kicsire tervezett kijelzője pedig lecsatolható volt, így a nyolcvanas évek technológia iránt érdeklődő menedzserei az irodába beérve egy normál monitorral összekötve csaknem teljes értékű gépként használhatták az „őslaptopot”.

Ma már megmosolyogtató a csaknem 6 kilós laptop
©

Kifejlesztik az első eldobható kamerát

A japán Fujifilm szintén 25 évvel ezelőtt dobta piacra a Quicksnap nevű eldobható fényképezőgépet, amely 35 milliméteres filmet használt. Az eszköz népszerűségét jelzi, hogy az Egyesült Államokban sokszor a nagyobb társasági rendezvényeken (pl. esküvő) a bejáratnál a vendégek kezébe adtak egy-egy ilyen gépet, hogy saját készítésű fotóival örökítse meg az eseményt. A hatalmas népszerűség láttán a konkurencia is mozgásba lendült: az Eastman Kodak 1987-ben jelent meg a 110 milliméteres filmet használó Fling kamerával.

[[ Oldaltörés (Microsoft a tőzsdén, Jacko 4D-ben) ]]

Tőzsdére megy a Microsoft

Bill Gates 1986. március 13-án vált a világ egyik legfiatalabb milliárdosává, amikor tőzsdére vitte a redmondi céget. Az első részvények árfolyama viszonylag gyorsan 21 dollárig kúszott, ezzel mintegy 12 000 Microsoft-alkalmazottból lett milliomos. A cég részvényeinek értéke tavalyi árfolyamon egyébként meghaladta a 250 milliárd dollárt.

A Polaroid csatát nyert

A rögtön megjelenő fényképek készítését lehetővé tévő kamerák megjelenésük után óriási népszerűségre tettek szert, nem véletlen, hogy a konkurencia is igyekezett lecsapni a kínálkozó lehetőségre. Az Eastman Kodak azonban komoly szabadalmi hibát követett el, amikor 1976. áprilisában piacra dobta saját fejlesztésű instant gépét. Hat nappal később a Polaroidot képviselő ügyvédek beperelték a céget, az Egyesült Államok Legfelsőbb bírósága pedig 1986. január 9-én kihirdetett ítéletében a felperesnek adott igazat. Az Eastman Kodaknak emiatt le kellett állítania a szabadalmat sértő gépek gyártását.

A Polaroid-rivális Kodak EK2
©

Fellövik a Mir űrállomás első moduljait

Az 1986. február 19-én fellőtt, 2001-ig üzemelő szovjet – később orosz - űrállomás számtalan rekordott döntött meg a Föld körül keringve. A hat modulból álló egység fedélzetén tevékenykedő űrhajósok rengeteg tudományos kísérletet végeztek el a biológia, a fizika, a csillagászat és a meteorológia területén. A Mir űrállomás 296-421 kilométer közötti magasságban keringett a Föld körül, 27 700 km/h átlagsebességgel. Ez annyit jelent, hogy minden nap, közel tizenhatszor kerülte meg a bolygót. A Mir 1996-ra készült el teljesen, szolgálati ideje pedig 2001-ben járt le, égi pályáját a Csendes-óceánban fejezte be.

A Mir 1986-tól 2001-ig keringett a Föld körül
©

Megjelenik a Macintosh Plus

Az Apple 25 évvel ezelőtt dobta piacra a Macintosh gépek harmadik generációjának számító Plust, amely a leghosszabb ideig gyártott Apple-gép volt (1990. október 15-ben váltotta le a Macintosh Classic). A Plust egy 8 MHz-es Motorola 68000 processzorral, 1 MB memóriával és 800 kilobyte-os merevlemezzel szállították, az Apple gépek egyik szimbólumává váló kompakt műanyag házban, amely magában foglalta a közel 23 centiméter átmérőjű monokróm kijelzőt is. A gépben már megjelent a külső eszközök használatát lehetővé tévő SCSI-csatlakozó, illetve memóriája további RAM-modulok beillesztésével bővíthető volt. Kezdeti ára 2600 dollár (mai áron 5172 dollár, vagyis valamivel több mint egymillió forint) volt, később azonban éppen olcsósága miatt vált népszerűvé, az újabb Macintosh-modellek érkezését követően.

Michael Jackson 4D-mozija

A világ első 4D-filmjeként hirdették a Francis Ford Coppola által rendezett Captain EO című rövidfilmet. A Michael Jackson főszereplésével forgatott alkotás különlegessége az volt, hogy a 3D-technológia mellett a mozitermekben további különleges effektekkel igyekeztek fokozni a nézői élményt (ezért a 4D-megjelölés). A 17 perces film mintegy 30 millió dollárba került.