szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az utóbbi időben elszaporodó természeti katasztrófákban - földrengésekben, vulkánkitörésekben, cunamikban - semmi rendkívüli nincs: ezek a jelenségek periodikusan, 50-100 évenként válnak gyakoribbaká - mondta Valerij Trubicin geofizikus, az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja a Moszkovszkij Komszomolec című lapnak nyilatkozva.

A Földön a két legjelentősebb földrengés-fészek Dél-Amerika, illetve Indonézia és Japán alatt helyezkedik el, és ez mindig is így volt. A földrengések attól keletkeznek, hogy a földben 50-3000 kilométer mélységben lévő, sűrűn folyós réteg az említett térségekben elnyeli a kéreglemezeket, átlagosan évi 5 centiméteres sebességgel. A folyamat lassú, de amikor felgyorsul, ez a hirtelen mozgás okozza a rengést - mondta a tudós. 

Azzal kapcsolatban, hogy egyes számítások szerint a japán földrengéstől 17 centiméterrel elmozdult a Föld tengelye, és 1,8 mikroszekundummal rövidebb lett a forgási ideje, Trubicin kifejtette: először is a Föld forgástengelye a helyén maradt, erre csakis a világűr globális gravitációs eseményei lehetnek hatással. A földrengések a Föld geometriai tengelyére, vagy annak szögére hathatnak. 

"Helyesebb lenne úgy mondani, hogy a Föld tömege mozdult el. A 17 centiméter nem túl jelentős, mivel a tengely szöge alig változott. Ennél sokkal jelentősebb hatása lehet annak, hogy Honsu sziget két méterrel elmozdult, mert ettől kitörhetnek tőle több száz kilométerre lévő vulkánok, földrengések következhetnek be, amelyeknek epicentruma nem közvetlenül Japán alatt van, hanem például Kamcsatka, vagy Korea alatt" - mondta az akadémikus.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!