Az év eleji csendesebb hónapok után bombaként robbant a hír a Microsoft nagy akvizíciójáról, amelynek keretében megvásárolta a Skype-ot. Egy ilyen nagy tranzakció után mindig találgatások indulnak, mit lehetne, mit érdemes felvásárolni IT-berkeken belül. És persze rögtön is szóba kerül az egyik legnagyobb hal, a Facebook, és indulnak a találgatások, eladná-e Zuckeberg, és ha igen, vajon mennyiért a közösségi site-ot. Az érdeklődés persze érthető, hiszen jelenleg több mint 500 millió felhasználója van az oldalnak, amely szinte már külön társadalmat alkot. Téved viszont aki azt hiszi, hogy a Facebook csak pályája eddigi legmagasabb pontján, azaz mostanában ilyen kelendő.

A Businessinsider összeállításából (amelyet a Fortune egyik szerkesztője, David Kirkpatrick Facebook Effect című könyve nyomán készített) ugyanis kiderül, a Facebook, egy gyönyörű lány mintájára, mindig is fölöttébb kapós volt, és bizony mindig nem-et mondott. Az alábbiakban az említett összeállításból szemezgetünk.

Bár csak 2004 februárjában kezdte meg hivatalos működését a Facebook (akkor még TheFacebook néven), röpke négy hónap után egy meg nem nevezett New York-i üzletember már meg is kereste az akkor 20 éves Markot, 10 millió dollárt ajánlva az oldalért. Mark tudhatott valamit (azt, hogy a jövőbe látott, fel sem tételezzük), hiszen egyetlen percig sem gondolkozott az akkoriban azért igen csábítónak tetsző ajánlat elfogadásáról – írja a The Facebook Effect könyvben David Kirkpatrick.

Nem lehet egykönnyen megkapni (forrás: newscientist.com)

Az online közösségi oldalak úttörőjeként emlegetett Friendster is a korai kérők közé tartozott, de bizony ő is sikertelenül próbálkozott.

Még mindig 2004-et írunk, és egy igen tekintélyes, jóképű udvarló kopogtat a szülők ajtaján: együttműködést ajánl, illetve azt, hogy megvásárolja a TheFacebookot. A válasz most is elutasító, és így utólag igencsak érdekes belegondolni, hol tartana ma az internetes világ, ha a Facebook is a Google kezében lenne.

Nagyjából egy évvel a Facebook hivatalos indulása után, 2005 márciusában a Viacom kínál 75 millió dollárt az oldalért, de ugyancsak kosarat kapott. Mindez azonban nem tántorított el egy újabb kérőt, pontosabban riválist: még ugyanannak az évnek a tavaszán a MySpace ügyvezető igazgatója, Chris DeWolfe keresi fel Markékat, hogy beszélgessenek a Facebook esetleges eladásáról. Bár Mark, Sean Parker és Matt Cohler leültek tárgyalni, de – mint a már említett The Facebook Effect szerzője rávilágít – csupán érdekesnek tartották a MySpace igazgatóját, ám eszük ágában sem volt megválni site-juktól.
Úgy tűnt azonban, a MySpace nem nyugszik bele az elutasításba, s egy bő fél évvel később, új anyavállalata, a News Corp kopogtatott a Facebook ajtaján, de nagyon úgy tűnt, hogy ha nyélbe is ütik az üzletet, nem fogja tovább fejleszteni a közösségi oldalt. Ez a benyomás pedig elég volt Zuckerbergeréknek, hogy egy „na, ez a különbség egy Los Angeles-i és egy Szilícium-völgyi cég között” felkiáltással újra kosarat adjanak.

Vajon most a Myspace lenne megfizethetetlen?

2005 őszén egy régi ismerős tért vissza: ismét megjelent a Viacom, miután egy fókuszcsoportos felmérésből kiderült, az MTV nézői egyre több időt töltenek a közösségi oldalon. Mark New Yorkba repült, hogy találkozzon Tom Freston ügyvezető igazgatóval, aki mindenféle együttműködést ajánlott fel a Facebookkal. Markot azonban nem lehetett levenni a lábáról, s mint ahogy később fogalmazott, ez egy „köszönöm, de nem” típusú találkozás volt.

2005-ben egyébként még az NBC is megkereste a Facebook vezetőséget, a tárgyalásokról azonban csupán annyi szivárgott ki: ismét elutasítás volt az eredmény.

Úgy tűnik, vannak elszánt szerelmesek, akik sosem adják fel. 2006 elején a Viacom, pontosabban az MTV elnök újra megkereste Zuckerberget, aki akkor 2 milliárd dollárra becsülte a Facebook értékét. A Viacom néhány héttel később egy 1,5 milliárd dolláros ajánlatot tett, amelyből 800 milliót azonnal ki is fizettek volna. A facebookosok ezúttal hajlottak is volna az üzletre, csak több azonnali pénzt kértek volna, amire viszont a Viacom nem volt hajlandó. Soha többet nem tétek vissza.

2006 júniusában újabb kérő tűnt fel a színen, ezúttal a Yahoo vetett szemet a Facebookra, s 1 milliárd dollárt kínált érte. Ekkor már több befektető és vezető úgy gondolta, itt az idő pénzzé tenni a közösségi oldalt, Mark azonban kevesellte az ajánlatot. Ráadásul nem sokkal később a Yahoo – egy rosszabbul sikerült második negyedévre hivatkozva – 850 millióra csökkentette az ajánlatát. Nos, mindössze 10 percnyi tanácskozás kellett ahhoz, hogy a Facebook ajtót mutasson a Yahoonak.

2006 közepén az AOL döntött úgy, megszerzi a megszerezhetetlent, és övé lesz a Facebook – tévedett. Talán ettől kapott vérszemet a Yahoo, és ugyanaz év őszén visszatért, közölve, hajlandó megadni az 1 milliárd dollárt, sőt ha kell, akár még többet is. Ekkorra azonban a Facebook már szebb lett, mint valaha, naponta több tízezren regisztráltak a közösségi oldalon, így visszautasították a Yahoo ajánlatát.

Úgy tűnik, nincs az a pénz, amiért a Facebookot eladnák

Kerülgette a Facebookot a Google is, bár látszólag nem akarta megvásárolni, de hirdetés-kiszolgálójaként szeretett volna működni. Ez viszont már szemet szúrt a Microsoftnak is, aki távol szerette volna tartani a Google-t a Facebooktól, ráadásul eljutott a hír a fülükbe, hogy Markék befektetőket keresnek. Először vételi ajánlatot tettek, de két sikertelen vizit után már világosan látták, hogy Mark sosem hagyná kiengedni kezéből az ellenőrzést a Facebook felett. A tárgyalások végeredménye a Microsoft számára egy 1,6 százalékos (240 millió dollár értékű) részesedés volt a Facebookban, és az a megkötés, hogy a Facebooknak azonnal értesítenie kell Redmondot, ha a Google ismételten kopogtatna az ajtaján. Ez azóta sem történt meg, sőt immár annyira szépnek és elérhetetlennek tűnik a lány, hogy további kérők sem jelentkeztek.