A legnagyobb veszély azokat az állatokat veszélyezteti, amelyek véletlenül kerülnek a halászhálókba - derült ki az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP hétfőn Bonnban bemutatott jelentéséből.

Boris Culik kutató összeállította 72 fogascetfaj enciklopédiáját, amely tartalmazza a különböző fajok elterjedésére, vándorlási szokásaira és veszélyeztetettségére vonatkozó információkat. A fogascetek közé tartozik többek között az ámbrás cet, a barázdás bálna és a delfin.

A különböző típusú hálókba gabalyodott állatok 86 százaléka életét veszti a küzdelemben. A halászat azokra a fajokra is hatással van, amelyeket közvetlenül nem is érint a vadászat. Az előnyben részesített zsákmányállatok túlhalászása miatt ebben az évben 13 faj került a veszélyeztetettek sorába. A tíz évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott tanulmány még csak 11 ilyen fajról számolt be.

Culik attól tart, további fajok tűnhetnek el, ha nem tesznek semmit a jelenség ellen. A vadon élő állatfajok megőrzéséről szóló megállapodás (CMS) gazdasági tanácsa novemberben dönt arról a határozatról, amely a halászati metódusok javítását irányozza elő a tengeri emlősök veszélyeztetettségének csökkentése érdekében.

MTI/EPA

De nem a halászat az állatok egyetlen ellensége. A bálnák hangokkal kommunikálnak a víz alatt, ezek segítségével navigálnak, találják meg zsákmányukat, így maradnak életben. A szeizmikus vizsgálatokkal, a víz alatti építkezésekkel és a katonai műveletekkel viszont az ember mindebben akadályozza az állatokat. Ez a zaj összesen 24 faj létét veszélyezteti. Tíz évvel ezelőtt még csak két ilyen fajt tartottak számon.