szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bármennyire is fontosak a legújabb eljárások a korábban gyógyíthatatlan betegségek gyógyítására, a legjobb mégis az, ha valamilyen módon magát a megbetegedést sikerül megelőznünk. Ebben játszhat nagy szerepet a laboratóriumi diagnosztika, amelynek legfrissebb eredményei révén már gyerekkorban kiderülhet, hogy milyen betegségekre vagyunk hajlamosak.

Egy súlyos betegség időben történő felismerése minden túlzás nélkül életet menthet, megelőzése pedig rengeteg nyűgtől, szenvedéstől kímélhet meg minket. Mindkettőben nagy szerepet játszhat a laboratóriumi diagnosztika, amely ugyan nem annyira látványos, mint a legújabb sebészeti beavatkozások, avagy az élő szövet növesztésére, helyreállítására vonatkozó próbálkozások, ám fejlődése révén új távlatok nyíltak az orvostudományban.

Hogyan éljünk túl egy szívinfarktust?

A laboratóriumi diagnosztika hőskorában, bő fél évszázaddal ezelőtt még nagy mennyiségű vérre, esetenként akár fél literre volt szükség ahhoz, hogy a legalapvetőbb jellemzőket (vércukorszint, vérkoleszterin) megállapítsák, ma viszont egy gyűszűnyi minta elég ahhoz, hogy a legkülönbözőbb szervek megbetegedéséről megfelelő képet alkosson a hozzáértő orvos – mondja Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja, a kar Laboratóriumi Medicina Intézetének professzora.

A vizsgálatok érzékenysége és pontossága mellett legalább ennyire fontos, hogy az újabb technológiák és eljárások révén ezek rendkívül gyorsak is lehetnek, ami igen lényeges például egy szívinfarktus diagnosztikája kapcsán. Egy vérvétel segítségével ma már pár percen belül meg lehet állapítani a szívizom elhalásának tényét, mely révén azonnal meg lehet kezdeni a megfelelő terápiát – ez ebben az esetben élet és halál kérdése lehet.

Nagy kérdés persze Miseta Attila szerint, hogy a beteg milyen esetekben jut a korszerű, ám épp ezért gyakran drága megoldásokhoz, ugyanis bár a legmodernebb technológiák nagyobbrészt a nagyobb magyarországi klinikai központokban, így Pécsett is elérhetőek, használatuk igencsak költségigényes, márpedig a magyar egészségügynek krónikus pénzhiánya közismert, így a kezelőorvosok kétszer is meggondolják, hogy igénybe veszik-e a vizsgálatokat.

Befektetés a jövőnkbe

Pedig a legfrissebb eljárások révén nem csupán a betegek életét lehet megmenteni, hanem jelentős megtakarításokat is el lehet érni. A molekuláris genetika legújabb eredményeinek felhasználásával például már gyerekkorban ki lehet deríteni, hogy a vizsgálat alanya milyen súlyos betegségekre hajlamos. A legmodernebb vizsgálatok segítségével már igen fiatal korban ki lehet szúrni, ha valaki nagyobb eséllyel kap el különböző daganatos betegségeket, de ide tartozik például az érelmeszesedés is, ami az egyik vezető halálok napjainkban.

Mindez nem azt jelenti - magyarázza Miseta Attila -, hogy az illető mindenképpen elkapja az adott kórt, „csupán” azt, hogy ennek a valószínűsége az ő esetében lényegesen nagyobb. Mindez azonban esélyt is jelent, hiszen az örökletes hajlamok nem jelentik azt, hogy a betegség mindenképpen kialakul: azt megfelelő életmóddal, rendszeres szűrővizsgálatokkal ki lehet védeni, vagy lefolyását megkönnyíteni, márpedig abban az esetben lényegesen könnyebb dolgunk van, amennyiben tudjuk, hogy mi ellen is kell védekezni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Plázs

Infarktusban inkább a gazdag országokban élők halnak meg

Szív-és érrendszeri betegségben halnak meg manapság legtöbben világszerte, a legújabb statisztikák azt mutatják, hogy ennek megjelenési formája döntően a nemzeti össztermék nagyságától függ. Amerikai kutatók következtetéseiket az Egészségügy Világszervezet (WHO) és a Világbank adataiból vonták le.

hvg.hu Plázs

Már megint egy tévhit, aminek ne dőljünk be

Már megint egy félrevezető körlevél, amely újszerű megközelítésben vizsgálja az étkezést és a folyadékfogyasztást. Arra buzdít ugyanis, hogy hideg víz helyett inkább meleget igyunk, megelőzve ezzel az infarktus kialakulását. A levél valóságtartalmát a Snopes.com városi legendákkal foglalkozó oldal is megkérdőjelezte.

hvg.hu Plázs

Így is el lehet üldözni a szívhalált

A számítógép-tudomány segít azonosítani a szívroham halálos kockázatait a paciensek állapotának sokkal alaposabb elemzésével. A megfelelő kezelés kiválasztása pedig javítja a túlélési esélyeket – a Massachusetts Institute of Technology (MIT) friss tanulmánya szerint.

Tech

Egyre kevesebb magyart öl meg az infarktus

Édes István kardiológusprofesszor szerint a magyar egészségügy legnagyobb eredménye, hogy az elmúlt két évtizedben 30 százalékról 10 százalék alá csökkent az akut infarktusban elhunytak aránya.

MTI Plázs

Infarktus miatt elhalt szívizomsejt pótlása őssejttel

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája szerint világszerte legalább 20 millió ember marad életben szívroham vagy agyi katasztrófa után, de életük minősége legtöbbször továbbra is rossz, ráadásul sokféle és drága kezelést igényelnek. Ha sikerülne infarktust követően az elhalt szívizomsejteket pótolni, a szívgyógyászati ellátás lehetőségei alapvetően megváltoznának.

MTI Plázs

A piros női ruha megelőzi a szívinfarktust

Ma már valamennyi iparilag fejlett országban szív- és érrendszeri betegségben hal meg a legtöbb nő, ám erről kevesen tudnak és még kevesebben tesznek ellene. Amerikai kutatók szerint azonban a "pirosruhás kampány" sokat segített a szívinfarktus gyakoriságának csökkentésében.

MTI Plázs

Az elhízott szív szívinfarktusra hajlamosít

Régóta és általánosan ismert tény, hogy a sörhas, a zsíros pocak a szívroham egyik kockázati tényezője, de japán kutatók új vizsgálata szerint a szívet burkoló hártya elzsírosodása is az infarktus veszélyére utal. Ken Harada és munkatársainak tanulmányát az American Journal of Cardiology közölte.