Az űrkutatási hivatal Stardust nevű űrszondája által 2002-ben begyűjtött részecskeminták között egy glicin nevű aminosavat is találtak, amelyet fehérjealkotásra használnak az élő organizmusok. A felfedezés megerősítette az elméletet, miszerint az élet összetevőinek egy része az űrben alakulhatott ki, és meteoritok, illetve üstökösök révén érkezett a Földre. 

Hipotézisük alátámasztásához a szakemberek most egy mintagyűjtő űrszigonyt fejlesztenek, amelyet "sebészeti pontossággal" lehet célba juttatni az üstökös felett lebegő hajóról. A Maryland állambeli Greenbeltben működő Goddard Űrrepülési Központ kutatói már el is készítettek egy 183 centiméteres prototípust, amely 1,6 kilométerre képes kilőni a 30,5 méter per másodperc sebességgel haladó lövedéket. 

Célpontként jelenleg homokkal, kősóval, jéggel és kaviccsal teli tartályokat használnak. "Nem tudjuk, hogy mire számíthatunk az üstökösön. A felszín lehet lágy, de akár kavicsos, vagy kősóval borított" - mondta Donald Wegel, a program vezető mérnöke. "A legvalószínűbb, hogy különböző összetevőjű területekkel fogunk találkozni, tehát olyan szigonyt kell kifejlesztenünk, amely többfajta rétegen is képes áthatolni" - idézte a szakembert a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala.

A kutatók egy üreges nyílhegyen is dolgoznak, amely a minták tárolására fog szolgálni. A fejlesztők szerint a szerkezet jóval biztonságosabb lesz, mint kikötni az űrhajót az égitest rögös felszínén. Az üstökösök jóval kisebbek a bolygóknál, és emiatt alacsonyabb a gravitációjuk, vagyis, ha az űrhajót nem horgonyozzák le rendesen, könnyen elsodródhat. 

A kutatók szerint a mintákból megállapítható lesz az üstökösök pontos összetétele, és ezáltal a gyenge pontjuk is. A tudományos-fantasztikus filmekben látott atomfegyveres módszer ugyanis a szakemberek szerint könnyen visszafele sülhet el, ha a robbanás csupán apró, de továbbra is pusztító darabokra zúzza szét a bolygónk felé közeledő égitestet. 

A Nasa mellett az Európai Űrügynökség is kacérkodik az űrszigony gondolatával. A 2004-ben elindított Rosetta nevű űrszondája 2014 októberében fog "randevúzni" a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel. Az űrszonda a mintavételt végző leszállóegységet fogja rögzíteni az égitesten az űrszigonya segítségével. 

Az üstökösök lazán összekapcsolódó jégdarabokból, gázokból és porból állnak. A Nap körül keringenek, és ha túlságosan közel kerülnek hozzá, anyaguk fokozottan párologni kezd. Az égitestből kiáramló részecskesugárzás az elpárolgott gáz- és poranyagot "elfújja", és így keletkezik az üstökös csóvája a Nappal ellentétes irányban.