A tilalom a Samsung-termékek teljes palettáját érintheti, és a döntést követően azonnal életbe léphet - mondta Arszalan Fatipur, az iráni parlament energiaügyi bizottságának vezetője a Press TV-nek adott szombati interjújában. A Samsung közleménye szerint a fogyasztókat kábeltévés előfizetésre csábító izraeli HOT egyedül felelős a reklám előállításáért, amelyről a dél-koreai vállalat nem tudott, és készítésében nem vett részt.

A reklám elején az Aszfúr című, népszerű izraeli sorozat főszereplője iráni "bevetésre" indul. Egyikük az iszfaháni atomreaktor közelében az "erős sugárzás" miatt naptejet ken az arcára. A nukleáris létesítménynél találkoznak egy unatkozó Moszad-ügynökkel, aki Samsung Galaxy táblagépén éppen kedvenc sorozatát nézi.

A klip végén az ügynök táblagépjét csodáló Newton, az Aszfúr kétbalkezes figurája véletlenül aktivál egy alkalmazást, amely felrobbantja a közeli reaktort. A többiek dühös pillantásának kereszttüzében Newton csak annyit mond: "Mi van? Egy újabb titokzatos robbanás Iránban..."

Néhány másodperccel később egy másik szereplő "Fúj, Homeini!" felkiáltással agyonüt egy bogarat a nyakán. A Homeini a maladera insanabilis közismert neve Izraelben. A bogarat állítólag egy Iránból visszatérő turista vitte be a zsidó államban a hetvenes évek végén. 

Irán szerint az izraeli titkosszolgálat több atomtudósát likvidálta az utóbbi években, és a Moszadot teszi felelőssé néhány furcsa balesetért, illetve különös robbantásért is. Legutóbb Mosztafa Ahmadi Rosan vált  robbantásos merénylet  áldozatává. 

Ez nem az első izraeli reklám volt, amely felzúdulást váltott ki. Izraeli cégek ironizáltak már egy Hamász-vezető meggyilkolásával, múlt évben pedig az amerikai zsidókat hazatérésre ösztönző videokampány keltett nagy felháborodást a célközönségben.

Bár az áthallásos videók mindig érzékeny pontokat érintenek a Közel-Keleten, egyes szakértők szerint a jelenlegi esetben többről lehet szó, mint puszta sértődésről. A Korea Herald ugyanis nem rég arról adott hírt, hogy Teherán felszólította a dél-koreai vállalatokat plakátjaik eltávolítására az iráni fővárosból. Ez többek szerint az iszlám köztársaság bosszúhadjáratának része, mivel Szöul támogatta az iráni olajipart érintő nyugati szankciókat.