A várakozások máris óriásiak az egészségügyi mobil applikációk iránt, a PwC nemzetközi felmérésében résztvevők több mint fele (52%) fejezte ki meggyőződését, hogy az új alkalmazások kényelmesebbé, költségkímélőbbé és színvonalasabbá teszik a következő három év során az egészségügyi ellátást. Az orvosok és a finanszírozói kör hatoda vélte úgy, hogy az eszközök széleskörű térnyerése elkerülhetetlennek látszik a közeljövőben. A szakértők szerint bizonyos, hogy az mHealth szolgáltatások, így például a konzíliumok, távmegfigyelő monitorok, online konzultációk, vezeték nélkül elérhető kórtörténet adatbázisok, vizitemlékeztetők az ellátás igen fontos részét képezik majd, abban viszont már kételyeiknek adtak hangot, hogy a változások mennyire gyorsan mehetnek végbe az egészségügyben.

„A mobil alkalmazások nem gyógyszerek, jelentőségük nem a gyógyulásban, hanem az ellátás módjában hozhat változást. Az egészségügyi rendszerre való hatásuk mértékét nagyban befolyásolja majd, hogy az egészségügy finanszírozói hogyan állnak hozzá az mHealth technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához. Magyarországon azért lehet potenciál ezekben a szolgáltatásokban, mert az egészségügy jelenlegi helyzetén viszonylag kis ráfordítással tudnának javítani. Azokban az országokban, ahol egyébként is magas az ellátás színvonala, tudatosak a betegek, nem számít akkora forradalomnak az ilyen típusú szolgáltatások bevezetése – mondta Barsi Éva, a PwC Magyarország cégtársa.

Távolról is lehet(ne)

HVG Archív

Az orvosok bizonytalanok

Az új technológia önmagában ugyanis sokszor nem elégséges; a PwC tanulmánya szerint az egészségügyben erős az ellenállás a technológiai változások iránt, az adaptáció kifejezetten lassú ezen a területen. A PwC felmérése szerint az orvosok mindössze negyede (27%) bátorította a betegeket mHealth típusú alkalmazások használatára, míg több mint tizedük (13%) kifejezetten és aktívan ellenezte ezt. Az orvosok közel fele (42%) érzi aggasztónak a felmérés szerint, hogy ezek az eszközök növelik a betegek függetlenségét. Érdekes, hogy a generációs különbségek ezúttal másképp viselkednek, mint ahogy várnánk: a technológiától általában kevésbé idegenkedő fiatal korosztály jobban aggódik a betegek nagyobb önállósága miatt, mint az idősebb, régebb óta praktizáló orvosok.

A betegek több kényelmet, egyúttal nagyobb önállóságot szeretnének az egészségügyi ellátásban. Az orvosok természetesen örömmel fogadják, hogy magasabb szintű ellátást képesek biztosítani párhuzamosan azzal, hogy számos adminisztrációs tehertől megszabadulnak, ugyanakkor azt már kevésbé üdvözlik, hogy kisebb a befolyásuk és a tekintélyük a betegek felett a közéjük és a beteg közé ékelődő mobil alkalmazások miatt. A PwC kutatása arra is rámutat, hogy a finanszírozók (akár állami, akár magántőkéről van szó) inkább a betegek szempontjait hajlamosak magukévá tenni az mHealth vonatkozásában. Ők ugyanis inkább érdekeltek a minél költséghatékonyabb, megelőző jellegű ellátási szolgáltatásban, semmint a jóval költségesebb gyógyszeres kezelésben, és méregdrága egészségügyi berendezések bevonásában.

Látható előnyök

Horváth Szabolcs

Globális lehetőségek

A PwC kutatásának egyik figyelemre méltó következtetése, hogy a technológiai fejlettségben meglévő drámai különbségek ellenére az mHealth típusú szolgáltatások fejlődésének esélyei jóval nagyobbak a fejlődő országokban, mint a legfejlettebb társadalmakban. A betegek, az orvosok és a finanszírozók is nagyobb nyitottsággal fogadják az új applikációkat. A számottevően nagyobb befogadási hajlandóság oka lehet, hogy ezekben az országokban a jelenleg meglévő egészségügyi ellátórendszer annyira hiányos és elmaradott, hogy az egészségügy érintettjei – kevesebb alternatívával rendelkezve – örömmel vesznek minden viszonylag olcsón életbe léptethető újítást. Jellemző adat, hogy magát az mHealth kifejezést a fejlődő országokból résztvevő betegek jóval nagyobb része (61%) ismerte, mint a fejlett országokból válaszolók (itt mindössze 37%-nak csengett ismerősen a kifejezés).

Finanszírozás és megtérülés

Az innovációs terület érdekei is sérülhetnek azáltal, hogy az mHelath alkalmazások a gyógyszerek és új berendezésekkel szemben jobban középpontba helyezik magukat a betegeket és a megelőzést. Az innováció amúgy is igen költséges és lassú folyamat az egészségügyben, az új technológia vívmányokat pedig csak nehézkesen tudják követni a személyes adatok védelmét és más biztonsági szempontokat érvényesítő jogi szabályozások - így ez ugyancsak korlátokat jelent az mHealth megoldások gyors elterjedésében. A technológiai akadályokat gyarapítja, hogy az egyes megoldások technikai együttműködése (interoperabilitása) sokszor nem megoldott, a megoldások nem egymással összehangolva, hanem szigetszerűen működnek, ami bonyolulttá, vagy épp egyenesen lehetetlenné teszi egy átfogó mHealth rendszer kialakítását.

A finanszírozás tekintetében kulcskérdés, hogy mind a betegek, mind a finanszírozók megoldásokat várnak a fejlesztőktől; magyarán nem az új eszközök kifejlesztése az irányadó, hanem a meglévő problémákra adott válaszok, olyan működő programok, amelyek valós folyamatbeli hiányosságokat iktatnak ki. A betegek természetesen árérzékenyek, csak a megfizethető, praktikus megoldásokért adnak ki szívesen pénzt, a finanszírozók pedig a betegekhez hasonlóan csak olyan fejlesztéseket támogatnak, ahol racionális megtérülés várható. Ebben a megközelítésben tehát a technológia csupán egy eszköz, de a célirányos megoldás-fejlesztés a fontosabb aspektus.

Az orvosok és a finanszírozók közel kétharmada (64%) úgy látja, hogy noha valószínűleg óriási potenciál van az mHealth megoldásokban, egyelőre nincsen meggyőző üzleti modell a tényleges megtérülésekre. Ameddig pedig ez a modell hiányzik, nem várható a fejlődés felgyorsulása – derül ki a PwC nemzetközi kutatásából.