Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?

A legtöbb légi baleset után megszaporodnak a vacsoraasztal mellett az “Ígérd meg, hogy nem repülsz többet” mondatok, pedig a jövő heti gép útja semmivel sem lesz veszélyesebb attól, mert a múlt heti lezuhant. Sőt. A repüléstechnikai megoldásoknak köszönhetően pedig, ha meg is történne a repülőbaleset, kivételesen nagy esélyünk van arra, hogy semmi bajunk nem lesz.

Sokan félnek a repüléstől?

Egy 2008-ban, az Amszterdam-Schiphol repülőtéren végzett felmérés szerint az emberek 40 százaléka fél a repüléstől.

Azért félnek, mert sok repülőbaleset történik?

Nem, a levegőben kevés (bővebben: nagyon kevés) baleset történik.

Az utolsó lezárt év, 2012 adatait nézve az Aviation Safety Network szerint összesen 475 kisebb-nagyobb baleset történt, ebből mindössze 23 volt (néhány utas számára, tehát nem mindenkinek) halálos kimenetelű. A tavalyi a repülés történetének legbiztonságosabb éve volt.

Az Aviation Herald adatbázisa szerint idén – az AAR 214-es járat esetével együtt – eddig 70 olyan, polgári repülést érintő baleset történt a levegőben, amelyik sérüléssel járt.

AFP / Eric Feferberg

Tényleg a repülés a legbiztonságosabb?

Igen. A Wikipédián olvasható, több forrásból származó adatok alapján több szempontból is összehasonlíthatjuk az utazás különböző formáit. Míg egymilliárd leutazott órára buszon 11,1 haláleset jut, vonaton és repülőn 30-30, addig autóban 130, gyalog pedig 220. Sokkal életszerűbb azonban, ha nem idő, hanem távolság alapján számolunk, mivel az utazás célja általában nem valamennyi idő eltöltése, hanem valamekkora távolság megtétele. Egymilliárd megtett kilométerre repülővel mindössze 0,05 haláleset jut, míg vonattal 0,6, autóval 3,1, motorral pedig 108,9.

A Discovery Channel gyűjtéséből kiderül: repülőbalesetre 1 az 1,2 millióhoz az esélyünk, a légikatasztrófa miatti halálra pedig 1 a 11 millióhoz. (Tehát egy baleset jut 1,2 millió járatra, egy haláleset 11 millió repülésre.) Összehasonlításképpen: az autóbaleset miatti halálra 1 az 5000-hez. Fényévekkel nagyobb tehát arra az esélyünk, hogy a repülőtérre tartó úton történik velünk valami, mintsem utána.

AFP / Jörg Heimann

És ha a sok millióból éppen azon az egy járaton van valaki, amelyik komolyabban balesetezik, akkor mi van?

Baj.

De van egy jó hírünk: az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Felügyelet adatai szerint a lezuhant repülőn ülő emberek 95,7 százaléka túléli a zuhanást. Ha a legkomolyabb légikatasztrófákat is vesszük, akkor is 76,6 százalék az esély a túlélésre.

Ilyesmi történt hét végén is?

Igen. Az Asiana Airlines Szöul–San Francisco-járata a leszállópálya elérése előtt a földhöz csapódott, egy része kigyulladt, farokrésze pedig teljesen megsemmisült. A gépen 291 ember utazott. 180 ember sérült meg, ketten meghaltak.

A felvételt az AAR 214-es járat egyik utasa, David Eun készítette
David Eun / Path

Veszélyesebb most repülni?

Természetesen nem. Sőt. Ha statisztikailag nézzük, a repüléstörténelem alapján nagyon kevés az esélye annak, hogy egy ilyen légi baleset után rövid idővel még egy halálos repülőbaleset történjen.

Oké, de nézzük a balesetet szenvedett gépet: az veszélyes, ha Boeing 777-es géppel repülünk?

Nem. Az 1995-ben bemutatott Boeing 777-es típuscsalád kifejezetten biztonságosnak számít, a San Franciscó-i esetet sem műszaki hiba okozta. (Habár hétfőn éppen egy műszaki hiba miatt kellett visszafordulnia egy japán Boeingnek, de csak kisebb problémáról volt szó, semmilyen baj nem történt, a gép rendben leszállt.)

A Boeing 777-es pilótafülkéje
Boeing

A mostanin kívül egy komolyabb balesete volt a 777-esnek, 2008-ban a British Airways egy gépe hajtóműprobléma miatt végrehajtott kényszerleszállás közben szenvedett balesetet, szintén a futópálya közelében. A British 38-as járatának balesetében nem volt halálos áldozat, 47 ember sérült meg, közülük csak egy súlyosan.

Ez jó hír. És a gépen belül hol a legbiztonságosabb ülni?

Az amerikai Nemzeti Közlekedésbiztonsági Felügyelet 36 évnyi adatát kielemezve a Popular Mechanics arra jutott, hogy a gép egyébként népszerű elülső ülései a legveszélyesebbek, ez általában a First vagy a Business osztály, itt 49 százalék egy komolyabb repülőbaleset túlélésének esélye. A gép szárnya fölött és előtt ülve ugyanez az esély 56 százalékos, míg a kabin (egyébként sokak által nem kedvelt) hátsó részében 69 százalék a túlélési esély.

SeatGuru

Ha ehhez hozzávesszük a Discovery gyűjtését, amely szerint a kijáratok környékén, azoktól maximum ötsornyi távolsággal ülőknek van legjobb esélyük a gép evakuálásakor, már meg is van a formula: a repülőgép utolsó öt sorában a legbiztonságosabb, legalábbis statisztikailag.

Mire figyeljünk leülés után?

A légikatasztrófák túlélők számára hordozott legfontosabb üzenete az, hogy a repülésbiztonsági szabályokat, bár néha idétlennek tűnnek, nem a személyzet szórakoztatására találták ki. Tehát: a biztonsági övet tényleg mindig tartsuk bekapcsolva; jegyezzük meg, hogy ülőhelyünkhöz képes hol helyezkednek el a vészkijáratok; olvassuk el a tájékoztatókat és ha csak nem fújjuk kívülről a szabályokat, figyeljünk oda a felszállás előtti biztonsági tájékoztatóra.

A Discovery által bonyolított tavalyi légikatasztrófa-kísérlet két vezetője az Indexnek a következő tanácsokat adta: húzzuk szorosra a biztonsági övet, jegyezzük meg a vészkijáratok helyzetét, tartsuk magunkon ruhadarabjainkat és viseljünk fűzős cipőt, hogy könnyen kijuthassunk a gépből egy baleset esetén. Utóbbi alapvető, hiszen egy magassarkúban nem könnyű kimenekülni egy repülőgépből, még akkor se, ha csupán füstről van szó.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!