Lehet-e egy 6 colos mobilt bármire használni? – Huawei Ascend Mate teszt
Iszonyatosan nagyképű és pofátlanul olcsó a Huawei legfrissebb felsőkategóriás készüléke, az Ascend Mate. Az extrém méret többeknek kényelmetlen, de az üzemidő sokakat kárpótolhat.
Tíz évvel ezelőtt a mobiltelefonokba még leginkább 2-2,4 colos kijelzőket tettek a gyártók, majd pedig ahogy kezdtek kikopni a hagyományos nyomógombos billentyűzetek és elkezdtek egyre okosabbá válni, úgy szépen lassan egyre nagyobb lett a kijelzőjük. Az első öt iPhone-ban 3,5 colos panelek voltak, még akkor is, amikor a konkurencia már 4-4,3 colnál tartott. Aztán a legújabb Apple mobilba, az iPhone 5-be már 4 colos display került, de ma már ezzel is igazi törpének számít. Szó szerint hatalmasat kell gurítania annak, aki 2013 vége felé haladván be szeretné gyűjteni a legnagyobb kijelzős mobilnak járó címet, melyet egyébként az év első pár hónapjában jelen tesztkészülékünk, a Huawei Ascend Mate birtokolt.
Egybetestű gigantománia
Amennyiben az alapvetően tabletként használatos, de normál mobilhívások lebonyolítására is képes készülékeket nem vesszük számításba, akkor jelenleg a 6,44 colos érintőkijelzős Sony Xperia Z Ultra ül a legnagyobb mobilok trónján. Nála nem sokkal kisebb panelt virít a 6,3 colos Samsung Galaxy Mega 6.3, illetve az alábbiakban bemutatandó 6,1 colos kínai nagyágyú.
Az Ascend P6-tól eltérően a Mate nem fémből, hanem műanyagból készült borítást kapott. 163,5 milliméter hosszú, 85,7 milliméter széles, 9,9 milliméter vastag, illetve egész pontosan 198 grammot nyom a mérlegen. A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy még egy jól megtermett férfikézben is nagyon nagynak és persze nehéznek tűnik a telefon.
A puha tapintású, ívelt formájú hátlap egyébként házilagos módon, a garancia elvesztése nélkül nem szedhető le, vagyis ezúttal amolyan unibody borítást készítettek a kínaiak.
Hány kézre van szükségünk?
A 6,1 colos képátló értelemszerűen nem könnyíti meg az egykezes használatot, a Huawei fejlesztői azonban ötletes módon a fedélzetre csempésztek néhány úgynevezett "egykezes műveletet". Ennek lényege, hogy például a lock-screen, a tárcsázó, illetve a billentyűzet esetében választhatunk olyan megjelenítési formát, mely végül is lehetővé teszi az egykezes használatot. Ugyancsak hasznos a "lebegő gomb", melyre rábökve rendkívül egyszerűen elindíthatjuk például a számológépet, a feljegyzéskészítőt, vagy az üzenetkezelőt, ami innentől kezdve áthelyezhető módon ott lebeg a felület felett – ráadásul egyszerre akár két ilyen mini alkalmazás is használható egy időben.
Összességében tehát sokaknak már-már használhatatlanságig kényelmetlen lehet a méret, de a Huawei megpróbálta szoftveres módon orvosolni a problémát. A sikerérzet mértéke valószínűleg felhasználóként változik.
A nagy méretnek előnye is van: a virtuális QWERTY billentyűzet alaphelyzetben 7x9, illetve 12x7,5 milliméteres gombokat vonultat fel, vagyis még az átlagnál nagyobb ujjmérettel megáldott felhasználók sem igen nyomnak mellé.
Tovább okos telefon
A Huawei phabletje tehát jól érezhetően vastagabb a riválisoknál, cserébe viszont egy igen combos akkumulátort kapunk a pénzünkért. És mivel a képernyőméret és az akkumulátor kapacitása jó arányban nőtt – 4050 mAh kapacitású aksi simán lekörözi a konkurencia által használatos 3050-3200 mAh-s áramforrásokat –, megvan az a jótékony hatás, hogy adott esetben csak kétnaponta kell töltőre dugni a készüléket. Ez pedig hatalmas fegyvertény akkor, amikor sok high-end mobil ma már akár egy napot sem bír ki töltés nélkül.
A relatíve hosszú használati idő mellett említést érdemel még az energiakezelő applikáció, melyben megadhatjuk, hogy aktuálisan éppen mennyire szeretnénk kifacsarni a processzorban lévő összes kraftot, illetve mennyire kívánunk gazdaságosan bánni a még meglévő amperekkel.
Több col, kevesebb pixel
A már többször is említett 6 colnál is nagyobb képátlón egész pontosan 1280x720 képpontot, azaz HD-felbontást látunk. Ettől a felbontástól tavaly még leesett az állunk, idén viszont már csak közepesen lehetünk elégedettek vele, főleg egy ilyen hatalmas méretű display esetében.
A 241 ppi-s pixelsűrűség jobb a Galaxy Mega 6.3-féle 233 ppi-nél, viszont a kiváló 1920x1080 pixeles Full HD paneles Xperia Z Ultra mindent letarol a maga 344 ppi-s értékével. Ettől függetlenül a hétköznapi gyakorlat során nem sok kifogásunk lehet az Ascend Mate képminősége miatt, ami többek közt annak köszönhető, hogy az LCD IPS+ technológiára építkezik.
A Gorilla Glass védelmet élvező képmegjelenítőnek nemcsak a fényereje, hanem a színhőmérséklete is manuálisan állítható, az pedig már csak a képzeletbeli hab azon a bizonyos tortán, hogy nemcsak ujjbeggyel, hanem akár egy teljesen hétköznapi kesztyűbe bújtatott ujjal is simán kezelhető. A betűméret négy fokozatban állítható és nem kevesebb, mint tizenhat gyári témabeállítás közül választhatunk.
A kijelző alatt és mellett
A kijelző alatti szekcióban felesleges bárminemű gombot keresgélni, ugyanis a három funkciógomb (back, home, apps) virtuális formában az LCD alsó sorába került. Az előlap felső részében egy remek notifikációs LED-re, valamint egy 1 megapixeles felbontású, videó fronton 720p HD-t tudó kamerára lehetünk figyelmesek.
A microSD memóriakártyákat a baloldali fedett slotba tudjuk becsúsztatni, az ellentétes oldal pedig az on/off- és hangerőállító-gomboknak ad otthont. A fedetlen microUSB-port az alsó élre került a szokásos mikrofon mellé, a hangminőség javításáért felelős második mikrofon pedig a felső élen a microSIM-slot és jack dugalj társaságát élvezi.
Szoftver
Érdekesség, hogy míg a nemrégiben általunk is letesztelt szupervékony Ascend P6 már Android 4.2.2-es operációs rendszert futtatott (rajta Emotion UI 1.6-os felülettel), addig az Ascend Mate még az eggyel korábbi Android 4.1.2-es OS-t és az 1.5-ös Emotion felhasználói felületet vonultatja fel. Gyártói részről már jó előre be lett ígérve a 4.2.2-es droid frissítés, azt viszont egyelőre még nem tudni, hogy 4.3-as Jelly Bean vajon lesz-e, és ha igen, mikor a Mate-re.
A lock-screen ötféle módon oldható fel és kamera gyorsindító funkcióval is fel van vértezve, az alapképernyőn pedig a megszokottól eltérően nem 5, vagy 7, hanem akár 9 slide-unk is lehet. Erre a mennyiségre szükség is van, hiszen az Emotion UI nem rendelkezik hagyományos értelemben vett főmenüvel, tehát minden appot és persze widgetet ezeken az oldalakon kell elhelyeznünk, természetesen akár mappákba szervezve. A slide-ok közötti lapozást látványos vizuális effektek színesítik, melyekből egyébként nyolc fajtát kapunk. A fentről lehúzható értesítési panel egyszerre öt gyorsgombot jelenít meg, melyek oldalirányban szkrollozhatók, illetve személyre is szabhatóak.
Funkciók
A telefonkönyv gyorsan áttekinthető és alapvetően egyszerűen használható, és legalább ilyen fontos, hogy az androidos default és a Chrome webböngésző is igen korrekt sebességgel tolja arcunkba a különböző tartalmakat. A Kingsoft Office irodai program teljes funkcionalitással bír, tehát nem egy lebutított verzió, a backup alkalmazással SD-kártyára készíthetünk biztonsági mentéseket, ezenkívül pedig többek közt fájlkezelőt, naptárt, órát, zseblámpát, számológépet, feljegyzés készítőt és diktafont is kapunk. Az időjárás app egész kellemes látványvilággal rendelkezik, a sztereó FM-rádió használatához valamilyen vezetékes headsetre mindenképp szükség van, a szundi funkciós és többféle szortírozásra képes zenelejátszó Dolby Digital Plus kompatibilis, a videolejátszó pedig simán lejátssza a különböző DivX, Xvid és MKV anyagokat.
Belső titkok
Ma már egy ilyen csúcskategóriás készülék esetében simán elvárható a négymagos processzor, és ezt minden további nélkül meg is kapjuk a legújabb Ascendtől. Az azonban már más lapra tartozik, hogy ez a quadcore chipset egy enyhén elavult példány: a ma már alapvetőnek számító 28 helyett még csak 40 nanométeres csíkszélességű Hisilicon K3V2 chipkészlet négy darab 1,5 GHz-es órajelű Cortex-A9 magot vonultat fel.
A grafikus számításokat egy ugyancsak nem éppen erőfitogtató Vivante GC4000-es GPU végzi, így aztán nem meglepő, hogy a tesztprogramokban nem szerepel valami jól a mobil.
Becsületére legyen mondva, hogy az Ascend Mate a hétköznapi használat során teljesen fürgén teszi a dolgát, tehát a benchmark fetisisztákat leszámítva a többség elégedett lesz vele. Mindenképpen pozitívum, hogy a RAM 2 GB kapacitású, az integrált flashmemória pedig ugyan csak 8 GB-os, de hát ugyebár microSD-vel bármikor lazán bővíthető.
Wireless és megapixelek
Az igazán szélsebes LTE-t sajnos kapásból elbukjuk, így aztán be kell érnünk a maximum 21/5,76 Mbit/s-os tempóra képes HSPA technológiával. Ellenben a wifi a legújabb irányzatnak megfelelően dual-bandes, a/b/g/n szabványú, valamint Direct, hotspot és DLNA funkcióval is rendelkezik. A Bluetooth kontroller 4.0-ás szabványú, a GPS-vevő sem hiányzik, nem úgy mint a tesztkészülékből távolmaradt NFC, de bizonyos Mate kivitelekben ott figyel.
A főkamera 8 megapixeles felbontású, autofókuszos és LED-segédfényes: a maximális fotófelbontás 3264x2448 pixel, a fényérzékenység ISO100 és ISO800 között állítható, a képminőség pedig ha nem is világmegváltó, teljesen vállalható. Említést érdemel többek közt a HDR funkció, a panorámakép opció, a mosolydetektálás, illetve a kellemesen magas bitrátával üzemelő, MP4 formátumba dolgozó Full HD videofelvevő.
Kihagyhatatlan?
Tény ami tény, a tesztelés során elégedettek voltunk a Huawei Ascend Mate-tel, de lehet bármilyen jó a készülék, a hatalmas méret már a rajtvonalnál elriasztja az érdeklődők túlnyomó részét. A phabletekkel szimpatizáló keménymag viszont igen jó vételt csinálhat egy ilyen készülékkel, mely nem egyszerűen csak egy nagykijelzős tégla, hanem egy olyan gigant smartphone, mely a lehetőségekhez képest egész jól használható, ráadásul pedig még az ár/érték aránya is nagyon kellemes.
A cikk írásakor az Ascend Mate kártyafüggetlen ára 110-120 ezer forint magasságában mozog.
A hajszálnyival nagyobb méretű, de hasonló felbontású kijelzővel szerelt Samsung Galaxy Mega 6.3 ugyancsak 110-120 ezer forintos független áron kapható, de csak 1,5 GB-os a RAM-ja, jóval kisebb az aksija, és nincs benne FM-rádió, bár opciósan LTE kompatibilis és infravörös portja is van. Remek alternatíva továbbá az ugyancsak hasonló árú, de cerkával is kezelhető 5,5 colos Galaxy Note II, ha pedig az abszolút non-plus-ultrára vágyunk, akkor 150-160 ezer forint ellenében lehet a miénk a Full HD kijelzős, brutál Snapdragon 800 chipsetes és vízálló Sony Xperia Z Ultra.
Ha érdeklik a mobilos hírek, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
