A lelet egyetlen személy bal karjának három hosszú csontja (felkarcsont, könyökcsont, orsócsont). A még 2010. szeptember 10-én tett felfedezésről csütörtökön számoltak be sajtótájékoztatón Párizsban, és egyidejűleg jelent meg róla cikk a Plos One című amerikai tudományos folyóiratban.

Kivételes felfedezésről van szó - hangsúlyozta az egyik kutató, Bruno Maureille, a francia Tudományos Kutatások Nemzeti Központja (CNRS) és a Bordeaux-i Egyetem munkatársa. "A lelet Nyugat-Európa eddig kevéssé ismert, a neandervölgyi ember fajához tartozó népességét dokumentálja" - magyarázta a kutató.

A tourville-de-riviere-i ember - ahogyan azóta elnevezték - a középső pleisztocén korban élt. A kutatók inkább előneandervölgyinek tartják, alaktani sajátosságaik viszont a neandervölgyiekére emlékeztetnek, és feltételezhető, hogy a testrész ehhez az emberféléhez tartozóé volt - mondta Bruno Maureille.

A fosszilis csontok révén nem állapítható meg az ember neme, de a kutatók úgy vélik, hogy felnőtt vagy nagykamasz lehetett. Az emberi maradványok az INRAP nevű francia állami régészeti szervezet megelőző régészeti kutatásakor kerültek elő egy homok- és kavicsbánya feltárásakor, a Szajna egyik kanyarulatában, Rouentól 15, Párizstól 100 kilométerre.

"Ezek a legrégibb kövületek Párizstól nem messze. Ha úgy tetszik, ő a legöregebb párizsi" - mondta Bruno Maureille az újságíróknak.

Ez a második hasonló felfedezés Franciaországban. A nyolcvanas évek elején a Pas-de-Calais megyei Biache-Saint-Vaast-ban találtak két koponyatöredéket. Északnyugat-Európában az ebből a korszakból fennmaradt kevés emberi kövület mindössze tucatnyi lelőhelyről származik.