Ha már az alvással töltjük életünk körülbelül egyharmadát, jó lenne tudni, hogy miért is van rá szükség. Minden elmond arról, hogy a kérdés milyen fogós, hogy a REM-alvás felfedezője, William Dement is csak annyit tudott mondani a National Geographic érdeklődésére: "azért alszunk, mert álmosak leszünk". Ennél persze bonyolultabb a helyzet, az IFL Science ezért össze is állította a téma eddigi legérdekesebb tudományos eredményeit.

2000-ben publikálták az egyik legfontosabb kutatást, amely szerint az alvásra a memóriánk megfelelő működéséhez van szükség. Agyunk ugyanis alvás közben rögzíti mindazt, amit a nap során megtanultunk. Ehhez a piramissejtekben található kálciumcsatornák megnyitása kell, méghozzá olyan állapotban, amikor más agyi folyamatok nem működnek. Ezt az állapotot csak alvással tudjuk elérni.

2013-ban másra jutottak, már ami az alvás elsődleges okát illeti. Kimutatták, hogy az alvás egyfajta "takarítást" végez. Az agy-gerincvelői folyadék ilyenkor az agyunkban elmossa azokat a felesleges kémiai anyagokat, amelyeket az agysejtek termelnek napközben. Ezt egy házibuli példájával szemléltették a felfedezők: "egy ilyen alkalomnál szórakoztatnunk kell a vendégeket és ki is kell takarítanunk, de a kettő egyszerre nem megy".

Egy 2008-as kutatás sokkal inkább elméleti eredményre jutott, méghozzá evolúciós alapon. Az állatokra vadászó ősembereknek ugyanis tartalékolniuk kellett az energiákat azokban az időszakokban, amikor az állatok nem voltak aktívak, így hozzájuk alkalmazkodva aludtak.

Nem tudni, hogy melyik a fontosabb, de az elsőként idézett kutatást több hasonló eredmény is igazolta, hiszen arról már Instant Tudomány rovatunkban is írtunk, hogy általánosságban a tanulásban és speciálisan a nyelvek elsajátításában is komoly szerepe van az alvásnak.