Sikeresen pályára állt kedd hajnalban az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) Juno űrszondája a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körül – jelentette be a NASA. A Floridából csaknem öt éve elindított Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét.

Az alapvetően napenergiával hajtott űrszonda a terveknek megfelelően 35 perces manőverrel állt pályára.

Ha csak kicsit is eltért volna valami a manőver során, a Juno menthetetlenül elszállt volna az óriásbolygó mellett, és nem tudta volna teljesíteni egymilliárd dolláros (284 milliárd forintos) misszióját, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét.

A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás.

A Jupiter megvédi a Naprendszer bolygóit: a gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, már a nagyságából fakadó tömegvonzás miatt magához vonzza a naprendszerbe érkező üstökösöket és aszteroidákat. A kockázatok akkor sem érnek véget, ha a Juno sikeresen rááll elliptikus, tojásforma pályájára. Amikor a bolygóhoz legközelebb halad el, nagyjából 4800 kilométerre lesz a Jupiter felhői fölött, bőven az erőteljes sugárzás övezetében.

Az űrszonda érzékeny tudományos műszereit ezért egy 180 kilogrammos titánkamra védi, mert a gázbolygó körül megtenni kívánt 37 kör alatt annyi sugárzás éri, mint amennyit 100 millió fogorvosi röntgennél – magyarázta Bill McAlpine, a misszió sugárzási szakértője. A Lockheed Martin építette űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti. A Galileóhoz hasonlóan a Juno megsemmisítését is úgy tervezték, hogy megakadályozzák a földi mikrobák átvitelét a Jupiter Európé nevű holdjára, melyen a jövőben a Földön kívüli életet fogják kutatni.