A kaliforniai La Jollában lévő Scripps Kutatóintézetben dolgozó Floyd Romesberg és kollégái 2014-ben életre hívtak egy olyan kólibaktérium-törzset, amelynek genetikai örökítőanyagában megtalálható egy plusz DNS-bázispár, olyan, amely a természetben nem létezik.

A DNS szintetikus előállítását végző tudósok korábban ugyanazokat a molekulákat, azaz bázisokat használták, amelyek a természetben találhatók.

A DNS-ben a citozin (C) mindig a guaninnal (G), az adenin (A) a timinnel (T) kapcsolódik, ezek alkotják a kettős hélixet, azaz a DNS-molekulát. A bázisok határozzák meg, milyen aminosavat kódol egy bizonyos DNS-szál, azaz milyen fehérje jön létre. 

A Romesberg kutatócsoportja által X-nek és Y-nak elnevezett új mesterséges bázisok annak idején még nem kódoltak egyetlen aminosavat sem, de a kutatók tudták, hogy ez elvben lehetséges.

A Nature című folyóiratban közölt új tanulmányukban a kutatók most világelsőként bemutatták, hogy ez a részben mesterséges E.coli baktérium képes új fehérjéket létrehozni a hibrid genetikai ábécéjétől kapott információk révén.

Romesbergnek és kutatócsoportjának húsz évébe telt, hogy mindezt elérje.

A szintetikus biológia terén végzett kutatásaik legfőbb célja azonban nem új életformák létrehozása, hanem, hogy a kiterjesztett genetikai ábécé révén olyan új típusú fehérjéket hozzanak létre, amelyeket betegségek gyógyítására lehet használni.