Először sikerült halott neutroncsillagot felfedezni a Tejútrendszeren kívül. Az Európai Űrügynökség (ESA) közlése szerint egy gyenge mágneses mezővel rendelkező, izolált égitestről van szó. Az igen nehezen észlelhető objektum az úgynevezett Kis Magellán-felhőben, a legközelebbi szomszédos galaxisban található, mintegy 200 ezer fényévnyi távolságra.

ESO/NASA/ESA/Hubble Heritage Team (STScI/AURA)/F. Vogt et al.

A neutroncsillagok szupernóva-robbanások maradványai, a nagytömegű csillagok ilyen módon fejezik be életüket. A most felfedezett csillagtetem különlegességei közé tartozik, hogy a neutroncsillag nem egy több csillagból álló rendszer része, hanem egyedül, izoláltan létezik. Ráadásul csupán gyenge mágneses mezője van, ellentétben az úgynevezett pulzárokkal, amelyek erős mágneses mezővel rendelkező, rotáló neutroncsillagok.

Általában alig tíz kilométeres átmérőjűek, súlyuk azonban a Napénál nagyobb. Feltételezhető, hogy izolált neutroncsillagok az egész univerzumban lehetnek, de nagyon nehéz megtalálni őket, mivel csak röntgensugárzásban válnak láthatóvá. A pulzárok ellenben erősen világítanak más hullámhosszokon is, ezáltal könnyebben észlelhetőek. Azonban a neutroncsillagoknak alig töredékét alkotják pulzárok.

A szakértők a fénnyel körülvett, halott csillagot többek között a European Southern Observatory Chilében lévő Nagyon Nagy Teleszkópja (Very Large Telescope) és a Chandra röntgenteleszkóp segítségével azonosították.

A kozmikus hulla gázporba burkolózik, amely egy 2000 évvel ezelőtti szupernóva-robbanásból maradhatott hátra.