Annyi szemét van már a Földközi-tengerben, hogy lassan belefullad az élővilág

Annyi szemét van már a Földközi-tengerben, hogy lassan belefullad az élővilág

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI / hvg.hu

A Természetvédelmi Világszervezet (WWF) pénteken nyilvánosságra hozott jelentése szerint a szemét főleg Törökországországból és Spanyolországból származik. A helyzetet a nyaralószezon is súlyosbítja: csak nyáron 40 százalékkal több hulladék kerül a tengerekbe.

Rekordmennyiségű mikroműanyag található a Földközi-tengerben. A Természetvédelmi Világszervezet (WWF) pénteki jelentése szerint az apró műanyagrészecskék koncentrációja csaknem négyszer akkora, mint a Csendes-óceán északi részén: négyzetkilométerenként csaknem 1,25 millió részecske van a vízben.

A Földközi-tengerben és partjainál található szemét 95 százalékban műanyagból áll, amely főként Törökországból és Spanyolországból származik. A sorban Olaszország, Egyiptom és Franciaország következik a szemétmennyiség származását tekintve. A problémát súlyosbítja a nyaralószezon. "A nyári hónapokban az évi 320 millió turista 40 százalékkal növeli a tengerek szemétterheltségét" – közölte a WWF.

A Földközi-tenger partvidéke szinte teljesen lakott, így az a veszély fenyegeti a tengert, hogy műanyagcsapdává válik. A tenger közelében nem biztosítottak a hulladékdepók, a folyóknál lévő illegális szemétlerakók miatt is rengeteg műanyag szemét kerül a tengerbe" – emelte ki Axel Hein, a WWF Ausztria tengerbiológusa.

©

A probléma fő okozója, hogy a legtöbb partvidéki országban hiányos a hulladékgazdálkodás. A folyók ezért a szemetet a tengerbe szállítják, elsősorban a Nílus, a Pó, az Ebro és a török Ceyhan és Seyhan folyók.

"Európa hatalmas mennyiségű műanyag szemetet termel. Javítani kell a hulladékelhelyezés és -újrahasznosítás rendszerén" – mondta Hein. Kifejtette, hogy a turisztikai szektorban gondoskodni kell a célállomások infrastruktúrájának fejlesztéséről, a hoteleknek és hajóknak hatékony belső szemétgyűjtő rendszert kell kialakítaniuk és a hulladékot teljes mértékben szelektálniuk kell. Utóbbi kapcsán az Európai Bizottság új uniós szintű szabályokat javasol, ezek lényege, hogy a teljes EU-ban betiltanák a műanyag fültisztító pálcikát, a szívószálat és a műanyag evőeszközöket.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert miközben évente bukkan fel a hírekben egy-egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően. Egyelőre tehát arra nagyobb az esély, hogy belefulladunk a szemétbe, mire tényleg bevethetjük a műanyagfaló szuperenzimet.

©

A Földközi-tenger állatvilágára jelentős hatással van a szennyezés. A tonhalak és kardhalak 18 százalékának gyomrában megtalálható műanyag, elsősorban celofán és PET. A tenger északnyugati részén lévő Pelagos természetvédelmi területen például a planktonok több mint 56 százaléka súlyosan szennyezett. A barázdásbálnák, amelyek a vizet sziláikon átszűrve táplálkoznak, ezen a védett területen csaknem ötször nagyobb mértékben terheltek káros anyagokkal, mint a kevésbé szennyezett területeken.

A WWF adatai szerint a Földközi-tenger a tengeri szemét hatodik legnagyobb gyűjtőterülete. A Föld vizének egy százalékát jelenti, de a világ egészét nézve a vizekben megtalálható mikroműanyag 7 százalékát tartalmazza. A probléma 134 állatfajt érint.

A Földközi-tenger térségében 150 millió ember él, akik évente fejenként 208-760 kilogramm szemetet termelnek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.