szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ahhoz, hogy néhány évtizeden belül ne váljon tűzgolyóvá a Föld, gyors és hatékony fellépésre lenne szükség. Elképzelésekből nincs hiány, kérdés, melyik tud leghamarabb megvalósulni.

A klímaváltozás kapcsán az elmúlt években egy valami egészen biztossá vált: az, hogy még az optimista előrejelzések szerint sem lesz elegendő a globális felmelegedés megállítására az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását visszavágjuk. Ahhoz, hogy a Föld ne váljon tűzgolyóvá, másra is szükség van – például arra, hogy a légkörből kivonjuk a nagy mennyiségű szén-dioxidot. Kérdés, mennyire érnénk célt ezzel.

Az Egyesült Államok egykori külügyminisztere, Rex Tillerson korábban úgy fogalmazott a klímaváltozás kapcsán, hogy ez mérnöki probléma, amire a mérnököknek kell választ adniuk. Miután Trump kiléptette Amerikát a Párizsi Klímaegyezményből, egy új elképzelés kezdett kibontakozni annak kapcsán, hogy hogyan kellene orvosolni a problémát. Geomérnökökkel. A legfőbb kérdés emiatt az, vajon a légkör átformálásával képesek vagyunk-e megállítani a globális felmelegedést?

YouTube / NASA

A geomérnöki vonalnak alapvetően két elképzelése van a jövőt illetően: csökkenteni kell a szén-dioxid mennyiségét a légkörben, miközben a hőmérsékletet is megpróbálják csökkenteni. Ez utóbbihoz az kell, hogy a Földre jutó napsugárzás egy részét valahogyan "megszűrjék", és ezt valósíthatja meg a Solar Radiation Management (SRM) néven ismert elképzelés. A klímakutatók szerint azonban az, hogy a napfény bizonyos részét visszatükröznénk a világűrbe, kiszámíthatatlan következményekkel járhat – írja a Wired.

Hogy az SRM miként valósulna meg, arra többféle elképzelés is létezik. A londoni Royal Society 2009-es tanulmánya szerint ha évente több tízmilliárd fontot fordítanánk (globálisan) a projektre, azzal két százalékkal csökkentehtnénk a napsugárzást, ezzel pedig ellensúlyoznánk a szén-dioxid üvegház-hatását. A megvalósítással 20 évet nyerhetnénk arra, hogy csökkentsük a szén-dioxid kibocsátását.

alternativenergia.hu

Csakhogy a dolognak árnyoldala is lenne: nem oldaná meg az óceánok elsavasodását, beavatkozna a víz körforgásába, károsíthatja az ózonréteget, a projekt leállásával pedig visszatérne a meglegedés. Ráadásul a rendszer miatt "elkényelmesedhetnek" az ipari szereplők, és nem csökkentenék tovább a szén-dioxid-kibocsátásukat. A Wired szerint azonban lenne más technológia is arra, hogy a Föld melegedését megállítsuk.

Ballonok

1991-ben a Fülöp-szigeteken található Pinatubo vulkán kitörésekor az elszabaduló gázok 10 százalékkal csökkentették a bejutó napfényt és némi lehűlést eredményeztek. 2019 tavaszán a Harvard kutatói megpróbálják majd leutánozni ezt a jelenséget azzal, hogy egy ballonnal 20 km magasságba emelkednek, majd kalcium-karbonátot és szulfátokat engednek a levegőbe – ezzel együtt pedig megmérik azok napfény-visszatükröző hatékonyságát.

Felhők

A rétegfelhők képesek visszaverni a napfény bizonyos részét, így csökkentve a felmelegedés mértékét. Létezik olyan terv, amely mesterségesen juttatná a tengerek vizét a légkörbe, amelyek így felhőkké válnának. A tengervíz használata miatt a módszer viszonylag biztonságosnak tűnik, de könnyen beavatkozhat az időjárásba, így egyelőre fejlesztés alatt áll az elképzelés.

Időkép

Árnyék

Egy másik megoldás lehet, ha a Földet leárnyékolják valamivel. Midnezt természetesen csak a világűrben lehet megtenni, így gyakorlatilag egy pajzsot kellene a Föld köré építeni. Ehhez elég lenne egy 1000 km széles, csupán néhány milliméter vastagságú objektumra, ami máris 0,5-1 százalékkal csökkentené a napfény energiáját. Ez a megoldás viszont nem lesz túl olcsó, a Royal Society szerint évtizedekbe és ezermilliárdokba kerülhet a felépéítése. Az ezermilliárdok pedig ebben az esetben nem forintot, hanem fontot jelentenének.

Homok

Az Ice911 nevű startup-cég az alaszkai Barrow településen végez kísérletet a kis méretű, fényvisszaverő szíilícium-dioxid homokkal, hogy kiderüljön, képes-e megállítani a globális felmelegedés hatásait. Ha ez képes megállítani a Meadow Lake-nél tapasztalható olvadást, az segíthet megőrizni az Antarktisz jegét is.

Szén-dioxid tárolása

Az egyik leghatékonyabb mód továbbra is az lehet, ha a légkörbe juttatott szén-dioxidot valahogyan kivonnánk a levegőből, majd tárolni tudnánk azt. Erre vonatkozóan vannak már kísérletek – ott van például az akkumulátor, amit a szén-dioxid képes feltölteni –, és ha mindez ipari méretekben valósulna meg, az komoly eredményt hozhat a klímaharcban. Jelenleg úgy tűnik, ha 1 tonna szén-dioxid megkötése kevesebb mint 200 dollárba (kb. 55 ezer forint) kerülne, már ipari méretetkben is alkalmazni lehetne a technológiát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!