Látványos fejlődésen ment keresztül a hazai infokommunikációs szektor az elmúlt években. Az ágazatban működő vállalkozások értékesítésből származó nettó árbevétele évente átlagosan 5,7 százalékkal emelkedett 2013 és 2017 között, a vizsgált időszak végén elérte a közel 8 ezer milliárd forintot – mutat rá a KSH friss, a teljes szektor helyzetét bemutató jelentése.

Az IKT-szektorban működő magyar vállalkozások fontosabb teljesítménymutatói

KSH

A szektor beruházásai 2013 óta évente átlagosan 19 százalékkal emelkedtek. A dinamikus fejlődést az uniós források szélesebb körű felhasználása is segítette, ezért míg hét éve összesen 200 milliárd forint beruházási értéket mértek, addig 2017-re ez az összeg már 407 milliárd forintra bővült. A vizsgált időszakban az ágazatban működő kis- és középvállalkozások száma is jelentős mértékben, közel 28 százalékkal emelkedett, így a kutatás kezdetekor mért, alig 27 ezerhez képest két éve már több mint 34 ezer vállalkozást számláltak. A növekedéshez a kedvezményes adózási konstrukciók nagy mértékben hozzájárultak – mutat rá az elemzés.

A hazai IKT-szektorban működő kis- és középvállalkozások főbb adatai

KSH

Az IKT-szektorban működő hazai vállalkozások főbb mutatóinak megoszlása a régiók között (2017)

KSH

2016-ban a visegrádi országokban az IKT-szektor a teljes nemzetgazdaság bruttó hazai termékéhez változó arányban járult hozzá.

A szektornak Magyarországon volt a legnagyobb (5,8%) és Lengyelországban a legkisebb (3,2%) a részesedése.

AZ IKT-szektor helyzete a visegrádi országokban (2016)

Eurostat / KSH

A javuló külső gazdasági környezetben az IKT-szektorban előállított bruttó hozzáadott érték változása 2016-ban a V4-ek közül Lengyelországban volt a legjelentősebb, 2,5%-kal emelkedett az előző évihez képest, amihez elsősorban az IKT-szolgáltatást nyújtó vállalkozások járultak hozzá, mivel körükben a bruttó hozzáadott érték 4,0%-kal nőtt. Az IKT-szektoron belül a termelő alágazatokban működő vállalkozásoknál realizálódott bruttó hozzáadott érték – Csehország kivételével – csökkent, a legnagyobb mértékben Szlovákiában (–37%). Az IKT-szektor aránya a teljes foglalkoztatáson belül Magyarországon volt a legmeghatározóbb (3,5%), míg Lengyelországban a legalacsonyabb (2,3%). A foglalkoztatottak döntő része hazánkban (73%) és Lengyelországban (89%) is a szolgáltató alágazatokban tevékenykedett.

"Az ágazat erőteljes növekedésének hatására egyre nagyobb mértékben alkalmaznak a cégek digitális technológiákat" – mondta Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó vezetője. Úgy véli, az átalakulás fokozott figyelmet igényel a vállalatok részéről, ugyanis a szektor bővülésével párhuzamosan Európa-szerte szigorodik a szabályozási környezet is. A szakember szerint példaként említhető a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó NIS direktíva bevezetése vagy a személyes adatok védelmére irányuló GDPR rendelet. Az EY tanácsadói szerint ezeknek az adatvédelmi szabályoknak és IT biztonsági követelményeknek a bevezetése sokszor nem megoldható házon belül, ezért szükségessé válhat külső szolgáltatók bevonása a folyamatokba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.