szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem sikerült elsőre csatlakoznia a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a Szojuz MSZ-14 űrhajónak, amely ember alakú robotot szállít a fedélzetén; két nap múlva újra megkísérlik a dokkolást - közölték az orosz űrkutatási hivatalban.

Az űrhajósok nélküli Szojuznak szombat reggel kellett volna csatlakoznia az ISS-hez, de gondok akadtak az űrállomáson lévő Kursz nevű automata dokkoló rendszer jelerősítőjével, ezért nem sikerült. A dokkoláskor eddig soha nem tapasztalt kilengést észleltek. Orosz hírügynökségek szerint az űrhajó 99 méterre közelítette meg a Poiszk (Kutatás) modult, majd visszatért a biztonságosnak mondható 279 méteres távolságra.

A kudarc után az irányítóközpontban összeült a dokkoláskor jelen lévő állami bizottság. A testület zárt ajtók mögött ülésezett. Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatási hivatal, a Roszkoszmosz a testület végleges döntését ismertetve azt mondta, hogy kedd reggel próbálkoznak újra a Szojuz MSZ-14-es űrhajó dokkolásával, azonban egy másik, a Zvezda (Csillag) szolgálati modulra csatlakoztatják, amelyre jelenleg a Szojuz MSZ-13 űrhajó van kapcsolva. Hogy felszabadítsák neki a helyet a Szojuz MSZ-13-ast Alekszandr Szkvorcov fedélzeti parancsnok legénysége hétfő reggel kézi irányítással átcsatlakoztatja a kisebb méretű Poiszk kísérleti modulra, amelyre a robotot szállító pilóta nélküli űrhajó automatikus vezérléssel nem tudott rákapcsolódni.

Vlagyimir Szolovjov, az űrmisszió orosz részének a vezetője azzal indokolta a modulcserét, hogy a Zvezdához való automatikus dokkoláskor több lehetőség adódik a művelet ellenőrzésére.

A Szojuz űrhajó csütörtökön startolt el a kazahsztáni Bajkonurból fedélzetén a Fedor (oroszosan: Fjodor) nevet viselő, ember alakú robottal. Fedor, "akinek" az elnevezését a Final Experimental Demonstration Object Research (Végső Kísérleti Szemléltető Tárgykutatás) angol kifejezés rövidítéséből nyerte, alapvetően egy távirányítással őt navigáló ember mozdulatait képezi le egyidejűleg, de korlátozott autonóm cselekvésre is képes. Az android az űrállomás fedélzetén tartózkodó Alekszandr Szkvorcov kozmonauta és a földi irányító központban tartózkodó egyik kezelő mozdulatait fogja lemásolni. Ennek a robottípusnak az űrben használandó változata a Skybot F-850-es elnevezést kapta.

Fedor 184 centiméter magas, felszereltségétől függően 106-160 kilogramm súlyú és 20 kilogramm hasznos teher hordozására alkalmas "robonauta". Képes járni, emelni, kormányozni, kúszni-mászni és felborulás után önállóan talpra állni. Fedort fokozatosan bővülő mesterséges intelligenciával is ellátják majd.

A robot, amely a tervek szerint 17 napig tartózkodik majd a világűrben, az űrhajó parancsnoki üléséről felköszöntötte Oroszország lakóit nemzeti trikolórjuk megalkotásának 350. évfordulója alkalmából.

Nem Fedor lesz az első robonauta, aki megjárja a Nemzetközi Űrállomást. Az amerikai NASA Robonaut 2 láb nélküli humanoid robotja 2011-től a 2014-ben történt meghibásodásáig dolgozott ott, majd tavaly visszahozták a Földre, ahol korszerűsítve várja a visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) által kifejlesztett, gömb alakú CIMON (Crew Interactive Mobile Companion, avagy Legénységi Interaktív Mobil Társ) tavaly óta segíti az űrhajósokat, az IBM földi Watson számítógépével összekapcsolva. A Newsweek amerikai magazin szerint az űrállomás legfejlettebb robotja a két Astrobee repülő kocka, amelyeket a NASA áprilisban juttatott fel. A japánok úttörő robonautája 2013-ban a 34 centiméter magas, emberre emlékeztető külsejű Kirobo volt ugyanitt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!