John Keats angol romantikus költő megfogalmazásával élve "halk párák s édes ízek évszaka" vette kezdetét a mai nappal, bekövetkezett ugyanis az a csillagászati esemény, melynek során a földi egyenlítő síkja áthalad a Nap középpontján. Az északi féltekén ez az ősz első napját jelzi, a pólusoknál mától kezdve rövidülnek a nappalok, elkezdődött a csillagászati ősz. A déli féltekén ez éppen fordítva működik, ott a csillagászati tavasz köszöntött be. Ezért is lehet ismerős a Google főoldalán látható mai logó: márciusban, amikor a tőlünk délebbre élők láthatták az őszi logót, már megmutattuk.

A mai logócseréről szóló tájékoztatásban a Google Keats Az őszhöz című költeményének sorait idézi fel. A vers a Nyugat folyóirat 1919-es 7. számában jelent meg magyarul, Tóth Árpád fordításában.

Keats: Az őszhöz

Halk párák s édes ízek évszaka
Jössz s hű híved, a sárga nap örül
És összefogtok s dús fürtök soka
Csügg a szőlőn a nádtetők körül,
Vén alma-ágat áldott súly töret
S zamat tölt minden őszi magvakat,
Dinnye dagad, feszül édes bele
A mogyoróknak s száz bimbó fakad:
Késő virág, minőt a méh szeret,
S már azt hiszi: örök méz-szüret,
Bár nyári sejtje csordultig tele.

Ki nem látott még téged? Kiszököm
S megleslek gyakran csűrök közelén,
Ülsz gondatlan a téres küszöbön
S hajad lágyan leng a cséplés szelén,
Vagy épp aratsz s halk mákillat hatol
Hozzád s elaltat és nem éri már
Sarlód a szomszéd, reszkető kalászt,
Vagy főd, mint fáradt béresé, hajol
Patak tükrére s friss italra vár,
Vagy bor-prés mellett les lassú, sóvár
Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd.

Hol a tavasz nótái? mind halott?
Mi gondod rá! van néked is zenéd:
Míg esti felleg sző be halk napot
S a tarlón rózsák színét szűri szét,
A parti fűzfák közt busongva dong
A szúnyograj, mely száll meg szétomol,
Mert kapja-ejti kényén könnyű lég,
Kövér nyáj béget s visszazeng a lomb,
Tücsök cirpel, veres begy is dalol:
Vékonyka fütty a szérűskert alól
S gyűlő fecskék zajától zúg az ég.

Eredeti nyelven pedig így hangzik.

Ha máskor is tudni szeretne a napi Google-logók mögötti történetről, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.