2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás elpusztítja a természetet

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

A Közös Agrárpolitika (KAP) teljes és azonnali reformját szorgalmazzák európai tudományos műhelyek, melyek kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a természeti értékek pusztításának megállítására. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.

Az Európai Parlamenthez eljuttatott – angol nyelven itt olvasható – levélben az aláíró szervezetek mintegy 2500 európai kutató nevében állítják: tudományos konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy a biodiverzitás csökkenése közvetlenül összefügg az iparszerű mezőgazdasági termelés térhódításával. Az Unió mezőgazdaságát és annak támogatási rendszerét éppen ezért úgy kell átalakítani, hogy az ne fokozza, hanem fékezze a természeti sokféleség csökkenését és klímaváltozást.

A hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által közzétett tájékoztatása szerint a KAP támogatási rendszerén keresztül az adófizetők évente közel 60 milliárd eurónyi közösségi forrással járulnak hozzá az EU agrárpolitikájának megvalósításához. A pénz legnagyobb része az intenzív és nagyüzemi gazdaságok működését támogatja, pedig ez az iparszerű mezőgazdasági modell támogatása egyértelműen hozzájárul a természeti sokféleség és az élőhelyek változatosságának csökkenéséhez, a környezeti erőforrások: a levegő, az ivóvíz és a talaj túlzott használatához és elszennyezéséhez, és a klímaválság elmélyítéséhez.

Európában a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok populációi 1980 és 2015 közötti több mint 55 százalékos csökkenés mutatnak; Németországban természetvédelmi területek rovarbiomasszája 27 év alatt 76 százalékkal csökkent. A kutatók egyetértenek abban, hogy a drámai csökkenés egyik legfőbb oka a mezőgazdasági termelés intenzifikációja, és egyben felhívják a figyelmet, hogy ilyen tendenciák mellett a megmaradó populációkat is jó eséllyel a kihalás veszélye fenyegeti.

©

Az MME szakemberei az MMM-program (Mindennapi Madaraink Monitoringja) keretében több mint ezer önkéntes felmérő segítségével 1999 óta követik nyomon a fészkelő madárállományok helyzetét a főbb hazai élőhelyeken – így az ország közel kétharmadát kitevő mezőgazdasági élőhelyeken. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása, így a KAP-források megjelenése óta hazánkban is a nyugat-európaihoz hasonló tendenciák tapasztalhatók. "A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő gyakori madárfajok 62 százalékának csökkent az állománya az elmúlt másfél évtizedben, átlagosan mintegy 25 százalékkal. E jelentős mértékű csökkenés nem csupán a madarakat érinti, de a táplálékukat képező, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő egyéb élő szervezetek, növény- és állatfajok állományainak jelentős mértékű degradálódását is jelzi” – idézi az egyesület közleménye Szép Tibor professzort, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatóját, aki az MMM program szakmai irányítója.

Az MME szerint az EU agrárpolitikája mérhetően károsan érinti a madarakon kívül a nyílt levelet aláíró szervezetek által képviselt fajcsoportokat is: tehát a lepkéket (rovarokat), kétéltűeket, hüllőket, emlősöket. Ha komolyan gondolkodunk a természeti értékek megőrzéséről, akkor a KAP jelentős reformjára lesz szükség, ami nem tűr halasztást – hangsúlyozzák a természetvédők. Közleményükben azt írják, a jelenlegi agrártámogatási rendszer áll egy sor negatív változás hátterében, amelyeket a mezőgazdasági élőhelyeken tapasztalhatunk. Ide tartozik a fontos táplálkozási és szaporodási lehetőséget adó változatos élőhelyek (pl. fasorok, nádasok, gyepek, mezsgyék) területének jelentős csökkenése, a fokozott műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint a nagy területeket rövid idő alatt átalakítani képes nagyteljesítményű gépek alkalmazása. Az iparszerű művelés révén kialakuló kiterjedt, homogén táblák az év nagy részében táplálék és búvóhely nélküli "sivatagként" funkcionálnak.

Ha érdeklik a fejlemények, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.