Könnyen lehet, hogy az eddigi legrégebbi írásos feljegyzést találták meg a kutatók egy napviharról. Azt már eddig is tudni lehetett, hogy időszámításunk előtt 660 környékén egy komoly napvihar érte el a Földet. Erre a fák évgyűrűiben és a jégben is találtak bizonyítékot a tudósok, az Egyesült Királyság és Japán néhány kutatója azonban írásos feljegyzés után kezdett nyomozni – és találtak is egyet, melyről a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban közöltek tanulmányt.

A nemzetközi tudóscsapat a 19. században az egykori Mezopotámia helyén megtalált asszír kőtáblákat kezdte el vizsgálni. Ezeken szerződések és történetek – például a Gilgames-eposz – olvashatók, de találni jó néhány olyat is, ami egy csillagászati feljegyzést tartalmaz. Ezekre a bolygók megfigyelését, üstökösök és meteoritok megfigyelését vésték fel, és természetesen néhány baljós jövendölést is.

Ez utóbbiak között keresték a tudósok a sarki fényről készült feljegyzéseket, amelyekhez ugyan nem írtak dátumot, de a szakemberek képesek sorrendbe állítnai ezeket. Végül három olyat találtak, ami a sarki fényt írja le: az egyikben egy vörös fényről, a másikban egy vörös felhőről írtak, míg a harmadikban arról, hogy az egész égbolt vörössé vált. A szakemberek szerint ezek a feljegyzések időszámításunk előtt 679-655, 677-666, valamint 679-670 között készültek.

MTI/ Mohai Balázs

Bár Asszíria túl messze volt ahhoz, hogy sarki fényt lássanak, a tudósok úgy vélik, az északi mágneses pólus a 7. században sokkal közelebb volt hozzájuk. Mindez egybevág azzal, hogy mit találtak a tudósok a fákban és a jégben. Emiatt könnyen lehet, hogy a tudósok a legrégebbi ilyen jelenség leírására bukkantak.

Mindez segíthet abban, hogy jobban meg tudják jósolni a hasonló eseményeket a tudósok – ami azért is lenne nagyon jó, mert egy napvihar lényegében tönkretenné az elektromos infrastruktúránkat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.