2016-ban jelentették magyar kutatók, a debreceni Atommagkutató Intézet munkatársai először, hogy valami szokatlant tapasztaltak a kísérleteik során: Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommag-átmenetekben keletkező elektron-pozitron párok szögkorrelációját, és az előrejelzésekhez képest egy olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni.

Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy atommagokat gerjesztettek, majd a bomlásuk során az abból kijövő fényrészecskéket vizsgálták, amelyek azonban olyan szokatlan szögben mozogtak, amit nem tudtak megmagyarázni semmivel.

Krasznahorkay Attila szerint kísérletükben ők a sötét kölcsönhatás közvetítő részecskéjét, a sötét fotont keresték, ez ugyanis a fizikában ismert négyféle kölcsönhatás (gravitáció, elektromágnesesség, gyenge és erős kölcsönatás) melletti ötödik erő lenne, az úgynevezett "sötét erő".

A korábbi anomáliát berillium-izotópok bomlásakor tapasztalták, most októberben a kutatók pedig azt jelentették, hogy hélium atommagok gerjesztésekor is ugyanazt tapasztalták, a felelős pedig a kutatók szerint a feltételezett X17 részecske lehet.

A témával a hétvégén a CNN is foglalkozott, amelynek Krasznahorkay azt mondta, 17 megaelektronvoltra számították ki a feltételezett új részecske tömegét, ezért nevezték el X17-nek, amely szerinte a látható világot a sötét anyaggal kötheti össze.

A lapnak nyilatkozott az amerikai fizikus Jonathan Feng is, aki azt mondta, élénken követi a magyar tudósok kutatásait, ami szerinte akár Nobel-díjat is érhet, ha többször is sikerül kísérletekkel igazolni az ismeretlen részecske létezését. Feng és csapata Kaliforniában ráadásul egy elméletet is kidolgozott a jelenségre "protofobiás erőnek" (protophobic force) elnevezve a dolgot, mert olyan, mintha a részecskék a protonok elől menekülnének.

A lap azt is megjegyzi, hogy más kutatócsoportok viszont pont, hogy a hibát keresték a magyar kutatók munkáiban és azt próbálták kimutatni, hogy miben tévedtek, vagy hogy rosszul voltak beállítva a gépeik, de eddig ezt senkinek sem sikerült kimutatnia.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.