730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak – olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.

Automatizálható feladatnak tekintették a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható feladatokat, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek köszönhetően (illetve mai tudásunk szerint) kiválthatóak robotok és számítógépek által. Szerintük bizonyos területeken az automatizálás továbbra sem megoldott: az egyes nem rutinszerű, összetett feladatok, valamint az olyan készségek, mint a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal, ezek esetében a számítógépek

maximum kiegészítő szerepet tölthetnek be az ember mellett.

A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. Más feladatokat pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet kiváltani az új technológiákkal. A felsőfokú végzettséget igénylő szakmák általában ilyenek.

"A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtunk olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatóak lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8%-a (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz" – írta a GVI.

©

A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi (23-23 százalék). Pest megyében 22%, Bács-Kiskun megyében 21%, Veszprém megyében pedig szintén 21% ez az arány. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16%), Baranya (17%), Tolna (17%) és Heves (17%) megyében a legalacsonyabb, Budapesten pedig 18% az arány.

A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak.

Ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető.

93 foglalkozás részben automatizálható, 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes átengedhető a robotnak.

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a), további 567 313 foglalkoztatott (a foglalkoztatottak kb. 15%-a) pedig olyan szakmában, amelynek a részfeladatai többségében automatizálhatóak. Ez azt jelenti, hogy az összes foglalkoztatottnak körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amelyek részfeladatai egészében vagy nagy részében robotra is rábízhatók.

Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb a GVI szerint.

Az érintett 167 ezer főből a legtöbben, 135 ezren „egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban” (ide tartoznak pl. a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok) dolgoznak. Az átlagnál magasabb az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya az ipari és építőipari szakmákban is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.