Az egyetem fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézetének szakértői több mint kétezer állat gyomortartalmát vizsgálták meg, és ennek alapján alkottak egy egyenletet, amellyel az állat testhossza alapján megjósolják, mekkora műanyagdarabot képes megenni. A Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmány szerint

a legnagyobb darabok az állat méretének mintegy öt százalékát tehetik ki.

A kutatók szerint a műanyagszennyezés problémájának súlyosbodásával kiemelt fontosságúvá vált a műanyagok jelentette kockázat felmérése a világ különböző állatfajai számára. Munkájuk segítheti a tudósokat is abban, hogy meghatározzák, mekkora kockázata van a műanyagszennyezésnek az ökoszisztémára, az élelmiszerforrásokra és végül az emberi egészségre.

Cardiff University

A kutatócsoport tengeri és édesvízi emlősök, hüllők, halak és gerinctelenek által lenyelt műanyagokat vizsgáltak. 9 milliméteres hallárváktól kezdve tíz méteres hosszúszárnyú bálnákig különböző méretű állatok vettek részt a vizsgálatban.

Néhány sokkoló példát is találtak a szakértők

Egy nagy ámbráscetben például kerti locsolótömlőre és virágcserépre, levesteknősökben műanyag banánoszacskóra, egy True-féle csőröscetben (Mesoplodon mirus) pedig vadászpuskából származó töltényre bukkantak.

"Még mindig nagyon keveset tudunk a legtöbb állatról arra vonatkozóan, hogyan táplálkoznak, ezért nehéz kitalálni, mennyi műanyagot ehetnek meg" –fogalmazott Ifan Jams kutató.

A projektet vezető Isabelle Durance elmondta: "mindannyian láttunk már lesújtó, gyakran szívet tépő képeket a műanyagszennyezés miatt szenvedő állatokról, de az állatok és a műanyag közti interakciók nagyon sokszor szemtanú nélkül maradnak. Ez a tanulmány ezt a sok láthatatlan esetet segít kissé vizualizálni".

Hozzátette: miközben egyre többet tudni arról, hogy a világ mely vízi ökoszisztémáiban a legnagyobb a műanyag koncentrációja, csak az ehhez hasonló munkák révén derül ki, mely állatok számára jelent nagy veszélyt ezek lenyelése. Durance szerint "e tanulmány révén elkezdhetjük megérteni, mennyi műanyag kerül be a globális élelmiszerhálózatokba vagy az emberi táplálékba".