Az ismertebb robotikai kutatásokból kiindulva azt hihetnénk, a segítő robotok az emberekhez hasonlóan fognak kinézni, mozogni és beszélni, de ez kevéssé valószínű – véli Gácsi Márta, az ELTE robotok érzelemkifejező lehetőségeit vizsgáló kutatásának vezetője. Szerinte egyrészt ehhez technológiailag még rengeteget kéne fejlődni – a filmekben látott szuperrobotok csak a fantázia szülöttei –, másrészt az embert mintázó robotok inkább viszolygást, félelmet válthatnak ki épp azokban, akiknek segíteniük kéne.

"Csakúgy mint egy emberszerű, de nem emberként viselkedő zombi tenné. Szerintünk a robotokra inkább külön fajként kellene tekinteni, és a szerepüknek, képességeiknek megfelelően alakítani a kommunikációjukat.”

Többek között ennek lehetőségeit kutatja az etorobotika (az állati viselkedés kutatásával foglalkozó tudományterület, melynek neve az etológia és a robotika szavak összevonásából származik), biológiai alapokon nyugvó kommunikációs jelzések létrehozásával.

A Scientific Reports tudományos lapban megjelent tanulmányban a kutatók a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, melyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatóak. “Nemcsak emberi hangokból (pl. sírás, sikoly, nevetés vagy sóhaj) tudunk könnyen következtetni arra, mit érezhetnek a hangot kiadók az adott pillanatban, de ugyanez igaz sok más szárazföldi emlősre, például malacok és kutyák hangjára is" – magyarázza Korcsok Beáta, a cikk első szerzője. "Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképzőszervek alapvetően megegyeznek, így hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak. Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek.”

A hangmagasság és a hanghossz változtatásával és több, állati hangadásokra jellemző paraméter hozzáadásával a kutatók közel 600 mesterséges hangot hoztak létre – olvasható az ELTE Biológiai Intézetének közlésében –, melyek az egyszerű gépi pittyegéstől kezdve az emlős hangképzés működését modellező komplex hangokig terjedtek. A hangokat a kutatás 237 önkéntes résztvevője egy online kérdőívben értékelte. Arra a két egyszerű kérdésre kellett válaszolniuk, hogy

a hallott hang kiadója milyen (pozitív vagy negatív) érzelmi és mennyire felfokozott állapotban lehet.

A válaszok elemzése alapján egyértelművé vált, hogy a kutatásban részt vevők a mesterséges hangok értékelésekor is az állati és emberi hangoknál megfigyelt egyszerű szabályszerűségeket követték. A rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, a magas hangokat pedig intenzívebbnek értékelték, a hangok biológiai komplexitásától függetlenül. Ez alátámasztja azt a korábbi elképzelést, hogy a kutatásban vizsgált érzelemkódoló szabályszerűségek nagyon ősi regulák lehetnek.

A létrehozott hangok hatását a kutatók hamarosan saját fejlesztésű szociális robotjuk, Biscee segítségével valós élethelyzetekben is vizsgálni fogják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.