Sokkal több embert kell megvizsgálni, köztük tünetmenteseket is, ha célzott intézkedésekkel akarjuk a fertőzési láncot megszakítani – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia friss, az új típusú koronavírus terjedéséről szóló legújabb kutatások eredményeit ismertető összefoglalójában. Makara Gábor akadémikus az általa készített összefoglalóban két, a vírus terjedésében kulcsfontosságú felismerést emelt ki: a tünetmentes fertőzők szerepét és a levegőben történő (aeroszolos) terjedést.

Az akadémikus szerint a koronavírus-fertőzés lappangási ideje hosszabb, mint az influenzáé, a fertőzött pedig akár tünetek nélkül, vagy már a tünetek megjelenése előtt egy-két nappal is továbbadhatja a fertőzést. Ez és az emiatt nehezen felismerhető közvetítők megléte nagyban megnehezíti a járványügyi védekezést.

A betegség észlelésekor már a tünetek megjelenése előtti két-három nap kontaktusait is vizsgálni kell, és azonnali cselekvésre lenne szükség, mert már egy-két napos késlekedés is a fertőzési lánc terjedését okozhatja

– írja a kutató, aki szerint ez az új ismeret lehet az egyik magyarázata annak, hogy a járvány észrevétlenül is terjed.

Az akadémikus kitért az aeroszolok fertőzésben játszott szerepére is. Ezen a területen új eredmény, hogy míg korábban nem tudtuk, hogy a nagyon kicsi, öt mikronnál kisebb átmérőjű, a levegőben hosszan lebegő, aeroszolt képző folyadékrészecskéknek mekkora szerepe van, az újabb kutatások rávilágítottak: ezek a részecskék

• köhögés nélkül,
• akár kilégzés, beszéd, éneklés során is keletkeznek, és
• sok méterrel messzebbre jutnak el, mint a nagyobb cseppecskék.

Vagyis a levegőben aeroszollal történő terjedéssel komolyan kell számolni, mert ezekben részecskékben a vírusok még órákig fertőzőek maradhatnak. Ezt a kutató mindenki számára átélhető példával illusztrálta:

elég a dohányzás során kifújt füstre gondolnunk, amely távolodva ugyan ritkul, de a szagát a nem dohányosok még sok méter távolságban is megérzik.

Az írásban szó esik a maszkviselésről is. A korábbi ajánlás arról szólt, hogy az egészséges embereknek nem szükséges maszkot viselniük, mert nem nyújt teljes körű védelmet. Ezzel szemben mostanra kiderült, hogy

a maszkok mind a viselőjüknek, mind a többi embernek védelmet nyújtanak, és megfelelő használat mellett anyaguktól függően változóan, de jelentős mértékben akadályozzák a vírus átjutását. Csökkentik a nagyobb cseppecskék és az aeroszol terjedését is.

Makara Gábor írt arról is, hogyan terjed a vírus zárt térben: kiderült, hogy a fertőzés átvitelének esélye 18,7-szer nagyobb, mint nyílt térben. Az összefoglaló MTA oldalán olvasható.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.