Abban, hogy egy tudományos lapba bekerül egy publikáció, alapvetően semmi különleges nincs. Emiatt akár szó nélkül el is mehetnénk amellett a hír mellett, hogy az év elején a Research in Number Theory című lapban jelentette meg kutatási eredményét egy bizonyos Christopher Havens. Csakhogy Havens nem hétköznapi kutató: jelenleg a washingtoni büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottjaként várja, hogy letöltse 25 éves büntetését, amit gyilkosságért kapott.

Mint az elítéltek legtöbbje, ő is igyekezett valami hasznossal eltölteni az idejét, és talált is olyan "hobbit", ami leköti: a matematikát. Az intézetben azonban meglehetősen szűkös a választék, így külön kérni kell, hogy juttassanak el hozzájuk egy-egy könyvet. Havens a vegyészprofesszor Marta Cerrutit kérte meg, hogy matematika iránti szenvedélye miatt hozzáférhessen az Annals of Mathematics című tudományos szaklaphoz. Cerruti matematikus édesapja úgy gondolta, hogy az elítélt, aki egyébként autodidakta módon ismerkedett a számok világával, megérdemel egy esélyt, így hát segített neki.

Cerruti és édesapja ezután egy bonyolult matematikai probléma megoldására kérte a rabot, azt gondolván, hogy Havens úgyis elbukik rajta, és majd gyorsan pontot tehetnek az ügy végére. A férfi válaszként egy 120 centiméteres papírt (kvázi dolgozatot) továbbított nekik, amin egy hosszú és bonyolult formula állt. A Popular Mechanics cikke szerint a dokumentumon Havens számításai szerepeltek, és mind pontosak voltak. (Ezt az eredményt közölték aztán 2020 januárjában a Research in Number Theory című lapban.)

Havens munkája a lánctörtekhez kapcsolódik, amelyet sok emeletes törteknek is nevezhetünk. A számelméleti kifejezés lehetővé teszi az összes szám kifejezését egész számok sorozatain keresztül. Ez lényegében azt jelenti, hogy bizonyos értékek sokkal átláthatóbban vázolhatók, legalábbis azok számára, akik értik az ilyen összefüggő kifejezéseket. A kutatók szerint Havens megállapításai ehhez a megközelítéshez járultak hozzá, összességében új és izgalmas kutatási irányt nyitva a számelmélet területén.

A rab a magánzárkába kerülve kezdett aktívabban foglalkozni a matematikával, amely saját bevallása szerint napi 10 órát emésztett fel. A próbálkozások azonban rövid időn belül szenvedéllyé alakultak Havensnél, aki végül – tollal és ceruzával – egy saját tanulmány elkészítésébe is belefogott. A vegyészi segítségre elsősorban azért volt szüksége, mert a börtön oktatással kapcsolatos erőforrásait Havens néhány hónap alatt kimerítette. Az intézmény pedig máshogy nem tudta csillapítani az elítélt tudás iránti étvágyát.

A börtönlakó hosszabb távú tervei között szerepel, hogy diplomát szerezzen, és nonprofit módon elítélteket korrepetáljon matematikából.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.