szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a koronavírus igen veszélyes az emberre, ám egy friss hazai kutatás során az is kiderült, a korábban gondoltnál sokkal rugalmasabb és ellenállóbb lehet a vírus. Mindez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni. A Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja által vezetett csapat atomi erőmikroszkóp segítségével tapogatta le a SARS-COV-2 részecskék felületét. Az általuk publikált tanulmányban azt írják,

a vírust koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak, az organizmus pedig különlegesen ellenálló: alakja könnyedén összenyomható, de gumilabdaszerűen helyreáll, a fizikai behatás pedig nem tesz kárt se a struktúrájában, se a tartalmában.

Kellermayer szerint ezek a tulajdonságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vírus képes alkalmazkodni a környezetéhez, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy igen fertőző kórokozóról beszélhetünk.

Semmelweis Egyetem

Mivel az eddigi tudományos vizsgálatokat kémiailag kezelt, lefagyasztott vagy inaktivált víruson végezték el, a magyar tudósok munkája egyedülállónak számít.

[Ezt művelte 18 nap alatt egy magyar beteg tüdejével a koronavírus]

A magyar kutatócsoport a vizsgálat során a nagyjából 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A vírust 100 alkalommal nyomták össze, majd ennyiszer emelték fel a tűt róla. Kiderült, a szerkezete szinte alig sérült meg. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy

a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenállóbb vírus.

A szakemberek emellett azt is megnézték, mennyire képes ellenállni a vírus a hőnek. Kiderült: nagyon. Amikor 10 percen át 90 Celsius-fokon hevítették, a vírus szinte sértetlen marad, csupán néhány tüskéjét veszítette el. Ez magyarázatot adhat arra, miért tud életben maradni a meleg éghajlatú országokban.

És ha már tüskék: a kutatók 61-et számoltak meg az általuk vizsgált víruson, ami sokkal több, mint amennyit a Cambridge Egyetemen (24), vagy a német kísérletek során (40) figyeltek meg a tudósok. Mindez azt jelenti, hogy a vírus szerkezete a korábban gondoltnál jóval változékonyabb lehet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!