A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni.

A szakemberek most London, Leiden, New York és Szingapúr természettudományi múzeumaiban őrzött példányokat vizsgálták meg. A Burmába érkezett első felfedezők számos majmot begyűjtöttek, amelyeket azonban soha nem vetettek alá alapos elemzésnek.

A kutatók DNS-t vontak ki a múzeumi példányokból, és lemérték többek között a farkuk és fülük hosszát, majd az eredményeket összevetették a vadon élő populációk egyedeinek méreteivel. Ezek alapján azonosították az új fajt, a Trachypithecus popát, amely kizárólag az ország középső részén elterülő erdőkben fordul elő. Többségük a Popa vulkán lejtőin fekvő vadvédelmi területen él.

Tilo Nadler / Tanvir Ahmed / Thaung Win / Chi Ma

A genetikai vizsgálatok Zoological Research című folyóiratban ismertetett eredménye szerint a Trachypithecus popa fejlődése nagyjából egymillió évvel ezelőtt vált el a többi ismert főemlősfajétól.

A Flora and Fauna International nevű természetvédelmi csoport munkatársa, Frank Momberg szerint a faj tudományos leírása segíteni fogja a megóvására irányuló erőfeszítéseket. A szakember szerint a Trachypithecus popa már most a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik és kihalás fenyegeti, ezért muszáj megvédeni a még megmaradt populációját és a helyi közösségekkel, valamint a magánszektorral együttműködve biztosítani a jövőjét.

A faj egyedeinek száma mindössze 200-250 között mozog. Az állatok négy elszigetelt populációra oszlanak.

A göttingeni német főemlőskutató központ munkatársa, Christian Roos szerint a Trachypithecus popára az előhelyeinek elvesztése és a vadászat jelent fenyegetést. "A vadászat nagy probléma, ám súlyosabb gondot jelent, hogy az állatok élőhelye szinte teljesen eltűnt, összezsugorodott, részekre töredezett és a részek elszigetelődtek egymástól az emberi terjeszkedés miatt" – jegyezte meg a szakember.

Az elmúlt évtizedben Mianmar nemzetközi együttműködésbe kezdett kutatókkal, ami számos új faj, köztük hüllők és kétéltűek felfedezéséhez vezetett. Egy új főemlősfaj felfedezése azonban ritkaságnak számít.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.