A Kiskunhalas határában, 7711 négyzetméternyi területen, nyáron végzett régészeti feltárás során a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai egyebek mellett nyolc földbemélyített épületet és legalább három cölöpszerkezetes földfelszíni épületet tártak fel, emellett előkerült negyven árok, több mint négyszáz cölöphely, illetve mintegy kétszáz gödör és három kút is. Wilhelm Gábor, a Kecskeméti Katona József Múzeum vezető régésze a közleményben kiemelte:

a feltárási munka során kizárólag a szarmata népcsoporthoz köthető leletanyag került elő, azonban a régészeti objektumok és a tárgyak alapján két időbeli horizont különíthető el.

Az időszámításunk szerinti 2-3. századra eső első idősíkhoz köthetően – amely a kora szarmata időszak – nagy mennyiségű kézzel formált kerámia-, római festett tál-, fazék-, üvegedény- és terra sigillata töredékeket találtak. (Cikkünk nyitóképe illusztráció, nem most fellelt tárgyakat mutat, hanem tavaly, Kecskemét mellett talált szarmata leleteket.)

A szakember szerint a leletek között talált kimagaslóan sok római termék aktív kereskedelmi kapcsolatra utal a birodalommal.

A későbbi időhorizont a 3-4. századra esik. Ebből az időszakból jellemzően "U" keresztmetszetű árkokat tártak fel, amelyek piros, zöld és sárga üveggyöngyöket, egy játékkorongot, illetve változatos kerámiatöredékeket rejtettek – tette hozzá Wilhelm Gábor.

A leletanyagot feldolgozását követően a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban állítják majd ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.