A gyermekkori koronavírus-fertőzés lefolyásáról és hosszú távú hatásairól, valamint a gyerekek védőoltásával kapcsolatos tudnivalókról szól a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának legfrissebb Covid-hírlevele.

A szakértők által összeállított, az Egyesült Államokban összegyűjtött adatokra támaszkodó anyagból kiderül, hogy miután a gyerekek és serdülők körében kevesebb az új típusú koronavírus okozta megbetegedés (Covid–19) és az abból fakadó halálozás, mint a felnőttekében, sokáig úgy gondolták, hogy a gyerekkori betegség megelőzésére nem kell figyelmet fordítani.

Pedig a gyerekek minden életkorban fertőződhetnek SARS-CoV2 vírussal, az igazolt fertőzöttek aránya az életkor emelkedésével nő.

A hírlevél szerint a világjárvány első hónapjaiban az összes fertőzöttnek csupán 2,6 százalékát tették ki a gyerekek, 2021 novemberére azonban már 24 százalékra nőtt az arányuk – az emelkedés az iskolai közösségek megnyitásával és a felnőttkori védőoltási program bevezetésével párhuzamosan zajlott. A pandémia kezdete óta az összes fertőzött 17 százaléka volt gyerek.

Az egyesült államokbeli adatok azt mutatják, hogy a gyerekek körében az átfertőzöttség mértéke legalább 30 százalékos, ami magasabb, mint a bejelentett esetek alapján számolt arányszám. Ez arra utal, hogy az esetek egy része észrevétlen marad, tünet nélkül vagy enyhe formában zajlik, nem diagnosztizálják. Ennek

a járvány szempontjából rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a gyermekek észrevétlenül adhatják át a fertőzést társaiknak, családtagjaiknak.

A megfertőződött gyerekeknek a 0,1–2 százaléka kerül kórházba, a delta vírusvariáns megjelenésével azonban a fekvőbeteg-ellátás mértéke meredeken emelkedik, sőt nő az intenzív osztályos felvétel és a gépi lélegeztetés aránya is.

Az ezzel a mutációval megfertőződött, kórházi ellátásra szoruló gyerekek közel harmada intenzív osztályra kerül, és 7,2 százalékuk gépi lélegeztetést igényel.

A statisztikák szerint a gyerekek körében a halálozás aránya a felnőttekéhez képest alacsony, ám az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai alapján a 0–17 éves korosztályban 2021. november 20-ig összesen 621 Covid–19 okozta halálesetet regisztráltak. Ezáltal

a koronavírus-fertőzés a tíz leggyakoribb gyermekkori halálok közé került.

A szakértők a hírlevélben felhívták a figyelmet arra, hogy a vírus terjesztésében a gyerekek fontos szerepet játszanak. A vírus ürítése a felső légutakból hosszú időtartamú, 11,4 nap, és független a tünetektől. Gyermekeknél a vírus széklettel való ürítése a felnőttekhez képest elhúzódóbb, hosszabb, mint 4 hét, sőt kimutatható marad a székletmintákban azután is, hogy az orr-garat minták negatívvá válnak. A székletszennyeződéssel történő átvitel hat a Covid–19 közösségi terjedésére, így a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban és gyermekotthonokban egyaránt.

Már lehet időpontot foglalni az 5-11 évesek oltásához a neten

Immunológiai szempontból a terhesség különleges állapot, és az újszülött születés utáni adaptációja az élet egyik legveszélyesebb időszaka. A magzat méhen belüli fertőzésének kockázata alacsony, azonban a szülés során az anyai testnedvek Covid–19-forrásként viselkedhetnek az újszülött számára.

Arra nincs meggyőző bizonyíték, hogy a vírust anyatejjel át lehet adni, de ettől még lehetséges. Az újszülöttet szoptatás alatt egyéb testnedvek is megfertőzhetik, például vér, verejték, légúti váladék vagy szennyezett kéz.

Az adatokból az is kiderül, hogy a koronavírus-fertőzést követő 30 napon belüli kórházi kezelés leggyakoribb okai gyermekkorban a tüdőgyulladás, az akut légzési elégtelenség, a sokszervi gyulladás és a kardiális szövődmények. Az extrém elhízással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel társuló akut Covid–19-fertőzések súlyosabb klinikai tünetekkel járhatnak a rizikófaktorokkal nem rendelkező gyerekek tüneteihez viszonyítva.

A kiterjedt tüdőérintettség citokinvihart okoz, gyakrabban van szükség lélegeztetésre, a keringés támogatására, antivirális, antiinflammatorikus gyógyszerekre és ritkán műtüdőkezelésre.

A Covid–19-fertőzést követően, négy hét múlva is fennálló panaszok pontos előfordulása gyerekkorban kevésbé ismert, ám alacsonyabb arányú, mint felnőttkorban. A poszt-/long Covid–19 tünetei az akut fertőzés súlyosságától függetlenül is kialakulhatnak, egy átfogó metaanalízis alapján 5–14 százalékra tehető az előfordulása. Az Egyesült Királyságban megfigyelték, hogy minden hetedik Covid–19-fertőzött gyermeknek vannak panaszai 15 héttel az akut fertőzés után. A leggyakoribb tünetek a fejfájás, fáradékonyság, kognitív zavarok, szaglászavar, légzészavarok, elhúzódó köhögés és a legfontosabb, a lelki egészség megromlása.

2020 áprilisában közöltek egy újonnan felismert, a Covid–19-fertőzéssel időben összefüggő, de elhúzódó lázzal járó tünetegyüttest, amelyet gyermekkori multiszisztémás gyulladásos szindrómának (Multisystem Inflammatory Syndrome in Children, MIS-C) neveztek el. Ez, bár rendkívül súlyos, és sokszor igényel intenzív ellátást, mégis jó prognózisú. A kórkép 2–4 héttel követi a primer fertőzést, ami gyakran tünetmentes. A szindrómát a megfertőződött gyerekek 0,011–0,31 százalékánál mutatták ki, de valószínű, hogy az előfordulás ennél magasabb. A gyógyulást követően hosszú gondozás szükséges, elsősorban a kardiális szövődmények megelőzése miatt.

A világon engedélyezett kilenc koronavírus-fertőzés elleni oltóanyagból Magyarországon hat áll rendelkezésre, s a hazai tapasztalatok igazolják, hogy mindegyik biztonságos és hatékony a súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzés ellen – írja az MTA.

Minden korcsoportban, betegségcsoportban és élethelyzetben a fertőzés kockázata nagyságrendekkel felülmúlja az oltások kockázatát. A Covid–19-járvány a lakosság, azon belül a gyerekek nagyarányú átoltottsága nélkül nem győzhető le. A gyermekek oltása biztonságos, indokolt a saját érdekükben és azért is, hogy oltottságukkal hozzájáruljanak a járvány lezárásához, korábbi életvitelük folytatásához. Az immunizáció mellett azonban az eredményesség érdekében továbbra is fontos az egyéb megelőző intézkedés – maszk, távolságtartás – fenntartása is – hívták fel a figyelmet a szakértők a hírlevélben.

Kérdései vannak a gyerekek koronavírus-oltásával kapcsolatban? Most megválaszoljuk

Az EMA engedélye már megvan, december 20-án érkezhet az első, 5-11 éves gyermekeknek szánt Pfizer-szállítmány Magyarországra. De miért kell ilyen sokáig várni, hogy be lehessen oltani koronavírus ellen a kicsiket? Miért kell nekik egyáltalán vakcina, ha úgyis enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget? Kinek nem lehet beadni?