Evolúciós „robbanásokat” fedeztek fel a SARS CoV-2 vírus variánsainak történetében ausztrál kutatók: a Covid–19-et okozó vírus rövid időszakokra képes felgyorsítani evolúciós ütemét, és más vírusoknál sebesebben hoz létre variánsokat – állapította meg a Molecular Biology and Evolution című tudományos lap pénteki számában közölt kutatás, melyet a Peter Doherty ausztrál járványkutató intézet vezetett.

A tanulmány részletesen bemutatja az új koronavírus „mutációs robbanásait”, mielőtt visszatérne a variánsok keletkezésének normális tempójához.

A vírus több száz variánsának genomját szekvenálta Sebastian Duchene és kutatócsoportja a Melbourne-i Egyetemről, hogy megértsék az aggodalomra okot adó variánsok, mint a delta vagy az omikron keletkezésének mechanizmusát. „Eleinte úgy véltük, a SARS-CoV-2 megnövelte az evolúciós sebességét, de valójában arra képes, hogy időszakosan gyorsuljon fel” – mondta Duchene.

Kimutatták, hogy az aggodalomra okot adó variánsok – köztük a béta és a delta – gyorsabban, hetek alatt mutálódtak, mint a korábbi változatok, melyek hónapok alatt keletkeztek. Megjegyezték, hogy az úgynevezett helyettesítési rátának – vagyis az új mutációk számának az egyes generációkban – négyszer gyorsabbnak kell lennie, mint a háttérsebesség, hogy a négy elemzett, aggodalmat keltő változat létrejöjjön.

„A delta például mindössze hat hét alatt alakult ki az eredeti formából” – magyarázta Duchene. Hozzátette, hogy a vírus erős természetes szelekciója az immunitás elkerülése érdekben, valamint a vírusátadások magas száma mind szerepet játszhat a gyors mutációs időszakok kialakulásában.

A tudósok szerint az eredmények kiemelik a genomkutatás fontosságát, hogy korán felismerhessék az új variánsokat. „Bármi, amit megtehetünk azért, hogy kevesebb vírus legyen forgalomban, segít mérsékelni az új variánsok valószínűségét” – mutatott rá Duchene.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.