A csalások ellen legerőteljesebben harcolók körében megduplázódtak az analitikára szánt finanszírozási összegek az analitikai szoftvereket fejlesztő SAS és a csalásmegelőzéssel professzionálisan foglalkozók szövetsége, az Association of Certified Fraud Examiners (ACFE) szakértői által készített tanulmány szerint.

Világszerte közel 900 ACFE-tag válaszai alapján született jelentés megvilágítja, hogy az ágazatok szervezetei hogyan használják a technológiát a csalás elleni küzdelemben. A felmérés válaszadói világszerte 23 iparágat képviselnek – leginkább a kormányzatot és a közigazgatást (22%), valamint a banki és pénzügyi szolgáltatásokat (20%).

A válaszadók több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy a világjárvány közepette jelentősen (14%) vagy bizonyos fokig (29%) megemelkedett adatelemzési hajlandósága. A többség (60%) arra számít, hogy a csalás elleni technológiákra szánt költségvetési keretük növekedni fog a következő két évben.

A fejlett analitika, különösen a mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás vezeti a befektetési listát (26%), ezt követi a prediktív elemzés és a modellezés (22%).

A 2022-es jelentéshez az SAS egy online felületen olyan adatvizualizációs eszközöket kínál, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy iparág, földrajzi régió és vállalatméret szerint vizsgálják az eredményeket.

Az elemzések használatával kapcsolatban szinte az összes megkérdezett jelezte, hogy szervezeténél az adatelemzés használata előnyükre vált, a vizsgált tranzakciók, illetve a feltárt csalásgyanús esetek számának (99%) növelésében, az anomáliák időben történő észlelésében (98%); az időigényes feladatok automatizálásának hatékonyságában (98%); és összességében a pontosság növelésében, a hamis pozitív arányok csökkentésében (97%).

A belső, strukturált adatforrások továbbra is középpontjában állnak a legtöbb szervezeti csalás elleni elemzési kezdeményezésének, ilyesmi a válaszadók 80 százaléka említett. De sokan különféle külső adatforrásokra is támaszkodnak, beleértve a nyilvánosan hozzáférhető adatokat (41%), a bűnüldözési vagy kormányzati megfigyelési listákat (31%), a közösségi médiát (29%), más harmadik féltől származó adatokat (25%) és a csatlakoztatott eszközök adatait (25%).

A szervezetek különféle feltörekvő technológiákat alkalmaznak a csalás elleni küzdelemben. A jelentés kiemeli az olyan technológiák használatának növekedését, mint például a fizikai és viselkedési biometria, a számítógépes látáselemzés, a robotikus folyamatautomatizálás, a blokklánc, valamint a virtuális és kiterjesztett valóság.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.