Az immunrendszer valóságos csoda: megvédi a szervezetet számos fertőzés súlyos következményeitől. Mindenkinél másképp működik, és erre a koronavírus-járvány is ékes bizonyíték: volt, aki egy egyszerű náthával megúszta, más viszont belehalt. Bár ma már sokat tudunk erről a csodálatos rendszerről, valójában még mindig nem eleget, és a tudomány sem érti még teljes egészében a kifinomult védekezési mechanizmust.

Ezért is próbálták igencsak egyedi módszerrel modellezni az immunrendszert a Harvard Egyetem kutatói: a szervezet védekezésében oroszlánrészt vállaló emberi B és T sejteket tenyésztettek egy mikrofluidikus chipen, majd funkcionális limfoid tüszőkké alakították ezeket. Olyan struktúrákról van szó, amelyek elsősorban a nyirokcsomókban találhatók, és az immunválaszokat közvetítik. Ezek különböző kamrákból állnak, amelyekben „naiv” B és T sejtek találhatók, ezek együttesen indítják el azokat az eseményeket, amelyek immunválaszhoz vezetnek, amikor egy antigénnel érintkeznek – magyarázzák az Advanced Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői.

Wyss Institute

Ezek a limfoid tüsző (LF) chipek arra is használhatók, hogy jelezzék a különböző oltásokra adott immunválaszt, és segítsenek kiválasztani a legjobbakat.

Az új vakcinák kifejlesztése után először állatokon vizsgálják a hatékonyságát, azonban az immunrendszerük jelentősen eltér az emberétől, így a fajspecifikusság miatt nem lehet pontosan megmondani a valós hatást. A most kifejlesztett LF chip viszont lehetőséget kínál a vakcinákra adott immunválasz teljes körű modellezésére, ami jelentősen felgyorsíthatná az oltások engedélyezésének menetét.

A szakemberek jelenleg különböző vakcinákat tesztelnek LF chipjeikkel, gyógyszergyárakkal és a Bill Gates alapítvánnyal együttműködve. Hisznek abban, hogy az LF chip olcsóbb, gyorsabb és megbízhatóbb előrejelző modell az emberi immunválaszok tanulmányozására, és a jövőben sok betegség elleni oltás fejlesztését javítja és racionalizálja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.